Tad Williams:
Memory, Sorrow, and Thorn

SPOILER:

Tehát számtalan kaland, fordulat, közjáték és egyebek után eljutunk a valóban drámai végkifejletig. A dolgok azonban meglehetõsen rosszul alakulnak hõseink szempontjából, a ciklus utolsó 30 oldalához érve még nagyon úgy néz ki, hogy itt bizony most minden veszni fog, mindenki meghal. Ez persze nem következik be, viszont kiderül — s ez a lényeg —, hogy az egész történetváz a háromszáz éves jóslattal a „három kard Ineluki ellen” témában egyetlen hatalmas átverés volt. Úgymint: Ineluki ötszáz éve lépett át a halál birodalmába, ám szolgái segítségével õ alkotta meg és juttatta el az emberekhez azt a jóslatot, mely szerint a három kard együttes erejével lenne elpusztítható az üstökös megjelenésekor. Ez azonban nem igaz. Épp ellenkezõleg: Inelukinak van szüksége a három kard együttes erejére ahhoz, hogy a holtak birodalmából visszatérjen az élõk világába, és pusztulásba döntse azt. Mindvégig õ mozgatta a szálakat, az õ terveinek megfelelõen zajlottak az események, s hõseink tudtukon kívül saját bukásukat készítették elõ hõsies küzdelmeik során.