Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Arturo Pérez-Reverte:
La Tabla de Flandes

A flamand tábla rejtélye

Pérez-Reverte csavaros története Madridba kalauzolja az olvasót. Juliának, a fiatal restaurátornak eddig álmában sem jutott eszébe, hogy egy régi kép előkészítése során váratlanul egy igazi rejtély kulcsára bukkanhat. A németalföldi festő, Van Huys 15. század végén készített festménye ugyanis különös üzenetet hordoz, és a kép alá rejtett Quis necavit equitem felirat nem egy egyszerű fejtörő, amit a művész az ő játékos kedvében illesztett bele a kompozícióba. Az alapvető kérdés, amit Juliának meg kell válaszolnia, nem kevesebb, mint valójában milyen rejtélynek kapta meg a kulcsát; a latin mondat egyik lehetséges értelmezése „Ki ütötte le a futót?”, és mivel a festmény a „Sakkjátszma” címet kapta, logikus feltételezés lenne a lefestett lovagok közötti játékban keresni a kulcsot. Julia azonban hamar rájön, hogy kénytelen átfogalmazni a kérdést, úgy is, mint „Ki ölte meg a lovagot?”, és a képen látható történelmi személyiségek bizony egy ötszáz éves gyilkossági ügy szereplői. És amikor úgy dönt, hogy megpróbálja tisztázni a különös ügyet, kénytelen lépésenként visszafejteni a partit, hogy fény derüljön Roger de Arras halálnak igazi történetére. A helyzetet azonban meglehetősen kísértetiessé teszi, hogy a való élet mintha utánozná a kezdetben merész gondolatkísérletnek induló ötletet: Julia gyilkossági ügybe keveredik, és helyzete napról napra elkeserítőbbé válik. Valaki az életére tör, és ez az illető a jelek szerint megpróbálja a végigjátszani a lefestett sakkpartit, de Juliának sejtelme sincsen, miért — az egyetlen megoldás az, ha ő is helyet foglal a képzeletbeli tábla mellett.

Hiába segítenek Juliának a barátai — a műkereskedő César, aki Julia barátja, pót-édesapja és gyóntatója egy személyben, vagy Menchu, a galériatulajdonos barátnő és Munoz, a sakkzseni kisember —, a veszedelmes játék kiagyalója a jelek szerint egyre közelebb férkőzik hozzá. Vétek lenne több részletet elárulni, hiszen a fokozódó iramban száguldó regény bizony vesz néhány váratlan kanyart, egészen a megdöbbentő lezárásig.

A flamand tábla rejtélye krimi, és — a szerző jó szokása szerint — kiemelkedő darab. Játék a játékban, némi kultúrtörténet és thrillerbe illő tempó, az elmaradhatatlan és meghökkentő fordulatokkal a legvégén. Nem csoda, hogy megjelenése után azonnal meghozta a szerzőnek a világhírt.

brainoiz

Magyarul megjelent A flamand tábla rejtélye címmel a Helikon kiadónál, Dobos Éva fordításában (1996).