Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Neil Gaiman:
Amerikai istenek

American Gods

Megjegyzés: személyes elfogultság miatt a szöveg a magyar kiadás alapján készült.

Árnyék (vagyis Shadow, csak a rend kedvéért) három évet húzott le a börtönben, de szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbalesetben meghalt. Amikor hazafelé tart a temetésre, különös körülmények között találkozik egy még különösebb idegennel, aki Szerda (Wednesday) néven mutatkozik be neki, és egyértelműen több annál, mint aminek látszik. Árnyék élete egyre furcsább fordulatokat vesz, amikor nem csak felesége haláláról tud meg kiábrándító részleteket, hanem maga a halott Laura is felbukkan a nyomában; új munkaadója, Szerda úr kíséretében viszont még bizarrabb társaságba keveredik. Szerda nem más, mint Odin, aki Amerikát járja, hogy hozzá hasonlóan elfeledett istenségeket toborozzon a küszöbön álló gigantikus csatába — és ellenfelei sem tétlenkednek, hiszen Amerika új urai, az Internet, a hitelkártyák, a televízió és egyéb modern istenségek végső csatát akarnak mérni a feledésbe merült hatalmakra. Vihar készülődik, mind a valós világban, mind az istenek között, és ez a vihar, mint motívum, végigkíséri az egész könyvet, hogy aztán a csúcsponton hatalmas égzengéssel kirobbanjon az égiháború — nem kevés meglepetést okozva mindenkinek. Árnyék kezdetben ugyan bizonytalanul botladozik a számára hihetetlen közegben, de kezdeti szerepe, az „istenek sofőrje” lassan kezd átértékelődni, míg a végén — természetesen — ki nem derül, hogy számára különleges pozíció jutott ebben a játszmában... amiért akár az életével is fizethet. Mivel Gaiman bevallottan hisz a meglepetésekben, itt is akad csavar bőven, egészen a legvégéig.

Az Amerikai istenek bizarr és szürreális útiregény, utazás az Egyesült Államok szívébe, mind valóságosan, mind képletesen, vándorút abban az országban, ahová minden telepes magával hozta saját istenét; de egyben egy angol író gunyoros, görbe tükre is a mai Amerikáról. Gaiman a Sandmant idéző panteont sorakoztat fel szereplőgárda gyanánt: egyiptomi és indián, viking és orosz isteneket és ezernyi más kultúra hatalmasságát, jó, gonosz vagy közömbös entitásokat. A könyv egyik legerősebb vonulata a köztünk élő, elfeledett hatalmak szomorkás bemutatása. Háttérként az „útmenti Amerika” szolgál, benzinkutak, bazári látványosságok, motelek és gyorsbüfék, néhány felvillanó metropolisz és egy titokzatos hegyi kisváros, nem is beszélve azokról az igazán hihetetlen helyszínekről, amelyek olykor a puszta fantázia, máskor az ötletes amerikai nép alkotásai. Az Amerikai istenek Gaiman eddigi leghosszabb és legsikeresebb könyve. A Hugo-, Nebula-, Locus- és Bram Stoker-díjat nyert regényhez azóta rövid folytatás is megjelent a Robert Silverberg szerkesztette Legends 2. antológiában, amely az ígéretek szerint amolyan kapocsként szolgál majd egy leendő második részhez.

brainoiz

Magyarul megjelent a Szukits kiadónál, 2003-ban.