Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Tim Powers:
DECLARE


1963-ban, a hidegháború kellős közepén Andrew Hale különös telefonhívást kap, mely alapjaiban forgatja fel békés, hétköznapi agglegény-életét. Olyannyira, hogy Hale, aki egyébként angol irodalmat tanít Oxfordban, még aznap hamis papírokkal elmenekül Angliából, mint közönséges gyilkos és áruló. A helyzetet természetesen árnyalja, hogy mindez csak szemfényvesztés, igaz, valódi kellékkel — Andrew Hale-t, a brit titkosszolgálat ügynökét húsz év után reaktiválták.

Tim Powers regénye első pillantásra a klasszikus kémregények világába kalauzol, szovjet, brit és francia ügynökök közé, a második világháborúba és egzotikus, távoli országokba. Ez esetben viszont a Kipling által csak „Nagy Játéknak” nevezett kémkedősdit nem egyetlen sakktáblán játsszák, és a bábuk maguk sem tudják, hogy a felszín alatt miféle különös események befolyásolják a világpolitikát. Talán a titkosszolgálatokon belül is léteznek titkos csoportok? És egészen pontosan kinek dolgoznak ezek, ha saját kémszervezeteik sem tudnak róluk? A Declare impozáns szereplőgárdát vonultat fel: fedésben tevékenykedő ügynököket, kétkulacsos informátorokat, az arab kultúra legendáit és a dzsinneket — de milyeneket! —, és mint pókot a hálója közepén, a hidegháború legendás figuráját, Kim Philbyt, az árulóvá vált angol kémfőnököt, aki évtizedeken át űzte a megbízói orra előtt kettős játékait.

Miért hozta létre II. Sándor cár az első orosz titkosszolgálatot? Miért változtatta meg Lenin a naptárrendszert, és miért van furcsa, fémes szaga a moszkvai levegőnek? Mi köze mindennek az 1883-as hatalmas földrengéshez az Ararát-hegyen és a misztikus ankh szimbólumához?

Andrew Hale története két párhuzamos szálon legombolyodva, évezredes szimbólumokkal és mitológiával megtámogatva ad választ ezekre a kérdésekre. A történet egyik fonala a hatvanas évek elején, a Közel-Keleten játszódik, Kuvaitban és Damaszkuszban, a sivatagban és a hegyek között, ahol Hale kénytelen megoldani a múltban szabadon hagyott problémákat. Ezt a bizonyos múltat idézi fel az elbeszélés másik rétege.

A Palesztinában született és a Jordán-folyó vizében megkeresztelt Hale, aki sohasem ismerte az apját, kezdettől fogva a brit titkosszolgálat figyelmének célpontja. 1941-ben, Párizsban már ügynök: az ellenállás rádiósaként beépül a szovjet titkosszolgálatba. Itt szerelmes lesz Elena Teresa Ceniza-Bendigába, a szépséges kémnőbe, és riasztó, természetfölötti események jelzik, hogy felkeltette valami figyelmét. Egyre szaporodnak a misztikus események, és a láthatatlan háború, amelybe Hale belekeveredett, lankadatlanul folytatódik, a zónákra osztott Berlinben, ahol tanúja lesz egy megmagyarázhatatlan rituálénak, később Londonban és Törökországban — de az események sodrása a múltban (és a jelenben egyaránt) a legendás Ararát-hegy felé tart, ahol a magasban talán Noé bárkája vet örök árnyékot a hóra...

A Declare egyrészt ízig-vérig izgalmas kémregény — és a kategória most nem Ian Fleming James Bondjának szellemében értendő, hanem Frederick Forsyth vagy John LeCarré regényeit idézi (utóbbi úriember a Declare bevallott ihletője), másrészt igazán ötletes, modern (urban) fantasy, ami Powerstől már megszokott módon ötvözi a fantasztikumot a történelmi tényekkel meg azokkal az apró meglepetésekkel, amelyeket poéngyilkosság lenne lelőni egy ismertetőben. Annyit el szabad árulni, hogy Kim Philby életének ismert és valós eseményei mesterien simulnak egybe a fantasztikummal, és hétköznapi dolgokat értelmeznek radikális módon újra, ahogy azt Powerstől megszokhattuk. A Declare a Powers-rajongóknak szigorúan ajánlott olvasmány, akik pedig még nem találkoztak a mesterrel, nyugodtan kezdhetik itt az ismerkedést.

brainoiz