Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Arturo Pérez-Reverte:
El maestro de esgrima

A vívómester

Madrid, 1868: Don Jaime Astarloa egy kihalófélben lévő társadalmi osztály utolsó képviselője. Tökéletes úriember, csalódott és magányos férfi, de mindenekelőtt vívómester — egyike azoknak a valaha hatalmas megbecsültségnek örvendő embereknek, akik a 19. század második felében mindössze évszázados hírnevük maradványaiból éldegélnek. Don Jaime a madridi arisztokrácia ifjabb és idősebb tagjait okítgatja a tudományára, amely a lőfegyverek kultuszának korában egyre feleslegesebbnek látszik és hasztalanul próbálja papírra vetni a vívás művészetéről szóló tanulmányát. Szabadidejében pedig, mint megszámlálhatatlan idő óta mindig — megcsontosodott baráti társaságában üldögél egy kávéházban.

Egy napon azonban felkeresi egy rendkívül csinos és — természetesen — felettébb rejtélyes hölgy, Adela de Otero, aki szeretné megtanulni a mestertől azt legendás és titkos szúrást, aminek Európa vívószalonjaiban a hírnevét köszönheti. Don Jaime habozik — hiszen egyrészt micsoda hallatlan dolog az, hogy egy nő vívótőrt merészeljen akezébe venni, másrészt a hölgy szemmel láthatóan különös titkokat rejteget - remekül vív és szemlátomást szándékában áll valaki ellen felhasználni azt a bizonyos titkos, védhetetlen szúrást. A vívómester végül beadja a derekát, és ezzel belecsöppen egy kusza gyilkossági ügybe — a helyzetet pedig súlyosbítja, hogy az ősz mestert nem hagyja érzéketlenül Adela de Otoro személyes varázsa... A regény Don Jaime nyomozásának és a kellemetlen következményeknek a története.

A Vívómester a szerző korai műve, de már magán viseli a Pérez-Reverte-féle stílusjegyeket. A meglehetősen egyszerű krimi-szál ugyanis szépen kidolgozott jellemábrázolással párosul és mindehhez a 19. század második felének zavaros spanyol történelme szolgáltatja a hátteret — no meg persze Madrid, a nyüzsgő világváros szépen felvázolt tablója. Alaposan megírt, nem túl bonyolult krimivel van tehát dolgunk, ami nem a szerző legfigyelemreméltóbb munkája, de ennek ellenére élvezetes olvasmány.

brainoiz

Magyarul megjelent A vívómester, avagy a nő árnyéka a férfiszíven címmel az Európa Kiadónál, 2003-ban.