Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Keith Hartman:
The Gumshoe, The Witch,
and the Virtual Corpse


Nyaminyami... ez egy igazi ínyencfalat. Sziporkázó future noir cyber-fantasy militáns keresztényekkel, keményre cserzett meleg detektívvel (aki egy meleg/leszbikus nyomozóiroda társtulajdonosa), okkult gyilkosságokkal, egy csomó humorral, bravúros mesélői technikával, ütős társadalomkritikával... Vegyétek, vigyétek!

Nagyjából ennyi, amit le kellett írnom, hogy megkapjam a zsét az „underground” szerzők bajnokaként tetszelgő amerikai kiadótól, a Meisha Merlintől. — Ez persze nem igaz, ingyen is szívesen ömlengek erről a könyvről. A kiadó pedig ezúttal joggal tetszeleghet az underground bajnokaként: Hartman valóban egy zseniális senki, akinek a regényét („hibái”, azaz meglepő ötletei miatt) valószínűleg egyetlen nagy kiadó sem vállalta volna fel (bár ha mégis megteszi, talán lett volna szerkesztő... de erről később).

A furcsa című Gumshoe... lényegében egy okkult nyomozás történetét kíséri végig a kétezerhuszon-akárhányadik év Atlantájában, ahol a társadalom szubkultúrákra szakadt: külön negyedben laknak, külön iskolákat (és esetenként katonaságot) üzemeltetnek a melegek, a keresztények, a Wicca-hívők stb. A városban amúgy is pezseg az élet: a cherokee indiánok elvarázsolt ügyvédekkel próbálják visszaperelni az államtól egykori földjeiket, a baptista hírtévé dörgő szavú talk-show házigazdája és igehirdetője, Stonewall tiszteletes az elnökválasztásra készül, a helyi temetőben pedig hullagyalázó sátánista szertartást végeznek... Kik is? Renegát Wicca-hívők? Stonewall tiszteletes kampánymenedzserei? Vagy valami ismeretlen, rémisztőbb társaság? Ennek ered nyomába a tucatnyi főhős közül az egyik, egy szimpatikus rendőrnő; majd keveredik bele lassan és biztosan a többi karakter is, a gimnáziumi képregény-szamizdatot gyártó keresztény kisfiútól a wicca családanyán és a fent említett meleg detektíven át egészen a transzvesztita törzsfőnökig... és száguldanak kollektíve, négyszáz oldalon át a mintaszerű hirig felé.

Az előző mondatban apró bomba van elrejtve: igen, nem tévedés, tucatnyi (egész pontosan tizenegy) főhősről van szó. A regény egyik legnagyobb ötlete, hogy felváltva (fejezetenként váltogatva) látjuk ugyanazt a cselekményt több egyenrangú szereplő szemszögéből. Az elején ez kicsit fura, de hamar megszokja az ember, utána pedig egészen megmámorosodik tőle, hogy egyfajta szuper-narrátorként ő fogja össze az összes szálat, és olyan dolgokra jön rá, melyeket az egyes szereplők külön nem vesznek észre. De a regény nem (csak) az elbeszélői bravúrról szól: a cselekménye éppúgy izgalmas, a stílusa lendületes, hemzsegnek benne a poénok, és mellékesen olyan érdekességeket is megtudhatunk belőle, mint hogy hogyan partiznak a 21. század Igazi Művészei, milyenek lettek a totemek a videojátékok megjelenése után és milyen nevelési kihívásokat jelent, ha az ember gyermeke kiemelkedően tehetséges boszorkány... Aki belekezd, annak garantált a hosszú virrasztás, csökkent munkaképesség és bamba vigyor.

Underground kiadóhoz méltóan a könyv külseje elég igénytelen, és a szöveg tele van olyan szerkesztési hibákkal, amiket még én is észreveszek (megnyugtató tudat, hogy az efféle amatőrködés még az USA-ban is előfordul). De ettől a regénytől még az sem venné el a kedvemet, ha minden második oldal arameusul lenne. Jó szórakozást mindenkinek, aki hozzájut!

rampion