Robert Holdstock:
Mythago Wood
Holdstock 1948-ban született az angliai Kentben. A háborítatlan erdő meg a lápvidék közelsége a jelek szerint olyan mély nyomokat hagyott benne, hogy ezt később különböző regényekben volt kénytelen megörökíteni az utókornak, melyek közül a legismertebb, a Mythago Wood 1985-ben World Fantasy díjat is nyert. Nem véletlenül.
A Mythago Wood főhőse az angol Stephen Huxley, aki a második világháború borzalmai után hazatér komor, vidéki udvarházukba, de a megérdemelt nyugalom helyett kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy a birtok peremén terpeszkedő áthatolhatatlan rengeteg, a Rhyope Wood újabb áldozatot követelt magának a családból. Gyermekkorában fivérével együtt tehetetlenül nézték végig, hogy édesapjuk, George Huxley miként áldozza fel a feleségét és gyermekeit mohó szenvedélyének, a végtelen ős-rengeteg tanulmányozásának. Ennek ellenére Christian ugyanannak a megszállottságnak a jeleit mutatja, mint édesapjuk, és még az sem riasztja vissza, hogy George Huxleynak valószínűleg az erdő vette el az egészségét és a józan eszét. Stephen borzongva veszi észre, hogy fivére megváltozott; ráadásul újabb meg újabb utakra tűnik el a rengetegben, ahonnan minden alkalommal egyre zaklatottabban és nyúzottabban tér vissza. Stephen hiába próbálkozik a rejtély megfejtésével, az erdő egész egyszerűen nem ereszti beljebb, amikor pedig fivérét próbálja szóra bírni, mindössze ködös célozgatásokkal kénytelen beérni egy Guiwenneth nevű lányról és egy szörnyetegről a rengeteg közepén.
Holdstock regénye legalább annyira szól az erdőről, mint a benne bóklászó, elveszett emberi lényekről. Fojtogató, vénséges és idegen birodalom ez, ahol kihaltnak hitt állatok csörtetnek az avarban, semmivé válnak a fákon inneni huszadik század vívmányai, és nem marad más, csak a kőkori népek, a rómaiak vagy a középkori emberek félelmei — és azok életre kelt alakjai, a mythagók.
A mythago — „mythic imago” — Holdstock több regényének is központi témája. Az ősi, érintetlen rengetegben hatalmas erők szunnyadnak, és ezek kölcsönhatásba kerülhetnek az emberi tudatalattival, ahol megőriztük a különböző mitikus lények idealizált formáját. Ez az alak, a mythago — Arthur vagy Robin Hood, Boudicca királynő, kelta vagy pikt héroszok, akárki — természetes környezetében fel is bukkanhat: kezdetben árnyék a látómező peremén, zavaró jelenlét, mely egyre erősebb lesz, hús és vér alakot ölt, fegyvert visel... és ölni is fog, ha kénytelen. Az idealizált figura minden hódító néppel, kulturális változással együtt átalakul, vagy éppen ahhoz a személyhez alkalmazkodik, aki életre keltette. Mint például George vagy Christian Huxley.
Mindezt Stephen az apja naplójegyzeteiből kénytelen kibogarászni, miután Christiannak nyoma vész. A lehangoló, fenyegető és sötét téli erdő azonban továbbra sem engedi, hogy fényt derítsen a rejtélyre, egészen addig, amíg a birtokon fel nem bukkan Guiwenneth, ugyanúgy, mint korábban az apjának vagy Christiannak — és ezzel őt is ugyanolyan megszállottság keríti hatalmába, mint őket, ugyanúgy foglya lesz a megállíthatatlanul sodródó eseményeknek, pedig azt sem tudja, saját mythagóit vagy valaki másét üldözi. A lányt ugyanis elrabolja egy különös csapat, és Stephen újdonsült társával, Keetonnal — aki egy franciaországi bevetés során már járt egy másik, hasonló erdőben — egyre mélyebbre hatol az erdő különböző rétegein át a középpontig, ahol az a titokzatos szörnyeteg, az Urscumug vár rájuk, akit szoros szálak kapcsolnak a Huxley fivérekhez...
A Mythago Wood nem érdemtelenül kapott World Fantasy-díjat: a jungi archetípusok, a történelmi háttér, az izgalmas történet (még akkor is, ha nem kimondottan cselekménycentrikus fantasyről van szó) egyedi keveréket alkot, és természetesen mindezt csak súlyosbítja a fojtogató hangulat. A téli udvarház árnyai, az erdő vén fái, a titokzatos mythagók borzongató és szépséges birodalomba csalogatnak.
A mythago-téma Holdstock több regényében felbukkan, újra körüljárva, elmélyítve, más szemszögekből vizsgálva az erdőt. A Lavondyss és a The Hollowing újabb szereplőket vonultat fel (akik laza szálakkal természetesen kapcsolódnak az első könyvhöz vagy egymáshoz), az eddigi legutolsó munka, a Gates of Ivory, Gates of Horn pedig visszatér a Huxley családhoz, és amolyan előtörténetként Christian Huxley életével és megpróbáltatásaival foglalkozik. Holdstockról többi műve alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy meglehetősen szoros kapocs fűzi a keltákhoz, piktekhez, gótokhoz, és mellesleg van neki egy Merlinről szóló sorozata is.
brainoiz
|
