Tony Ballantine:

Recursion

Clive Barker:

Abarat

Peter S. Beagle:

Az utolsó egyszarvú

Ray Bradbury:

Az öröm masinériái

Brom:

The Plucker

Italo Calvino:

A kettészelt őrgróf

Orson Scott Card:

Az Alvin Maker-ciklus

Jonathan Carroll:

The Land of Laughs

Voice of our Shadow

Bones of the Moon

Susanna Clarke:

Jonathan Strange & Mr. Norrell

Don DeLillo:

White Noise (Fehér zaj)

Stephen R. Donaldson:

A Thomas Covenant-saga

Mordant’s Need

Gap

Greg Egan:

Distress

Diaspora

Steven Erikson:

Gardens of the Moon

Gregory Frost:

Fitcher's Brides

Mark Frost:

The List of Seven

Alan Dean Foster:

Journeys of the Catechist

Neil Gaiman:

Amerikai istenek

Stardust

Coraline

Anansi Boys

Fragile Things

Marc D. Giller:

Hammerjack

Lisa Goldstein:

Dark Cities Underground

Mark Haddon:

The Curious Incident of the Dog in the Night-Time

Laurell K. Hamilton:

Anita Blake, vámpírvadász

Joanne Harris:

Jigs & Reels

Keith Hartman:

The Gumshoe, the Witch
and the Virtual Corpse

Gumshoe Gorilla

Mark Helprin:

Téli mese

Robin Hobb:

Liveship Traders

Robert Holdstock:

Mythago Wood

Lavondyss

Kazuo Ishiguro:

Never Let Me Go

Guy Gavriel Kay:

The Fionavar Tapestry

The Last Light of the Sun

Ysabel

Elizabeth Kostova:

The Historian

Jonathan Lethem:

Amnesia Moon

Szergej Lukjanyenko:

Éjszakai Őrség

Nappali Őrség

George R R Martin:

Sandkings (novella)

A Game of Thrones

A Clash of Kings / A Storm of Swords / A Feast for Crows

China Miéville:

King Rat

Perdido Street Station

The Scar

The Iron Council

Looking for Jake

UnLunDun

David Mitchell:

Cloud Atlas

Black Swan Green

Christopher Moore:

Biff evangéliuma

Ördögöd van!

A leghülyébb angyal

Richard Morgan:

Altered Carbon

Market Forces

William Morris

regényei

Murakami Haruki:

Kafka on the Shore

Audrey Niffenegger:

Az időutazó felesége

Chuck Palahniuk:

Choke

Lullaby

Mervyn Peake:

A Gormenghast-trilógia

Arturo Pérez-Reverte:

El maestro de esgrima

La Tabla des Flandes

El Club Dumas

La Piel del Tambor

La Carta Esférica

Tim Powers:

Fault Lines
A Halászkirály-ciklus

Declare

On Stranger Tides

Terry Pratchett:

Death's Domain (A Discworld Mapp)

Guards! Guards!

The Dark Side of the Sun

David Sedaris:

The Santaland Diaries

Dan Simmons:

Hyperion

The Fall of Hyperion

Endymion / The Rise
of Endymion

Ilium

Káli dala

Tad Williams:

Memory, Sorrow, and Thorn

Otherland / Másvilág

Robert Charles Wilson:

Spin

Carlos Ruiz Zafón:

La Sombra del Viento

Mark Frost:
THE LIST OF SEVEN


A rejtélyek sorozata egy különös levéllel kezdődik 1884 karácsonyán, a barátságtalan, ködös Londonban: Arthur Conan Doyle, az ifjú orvos váratlanul meghívást kap egy szeánszra. Ez önmagában még nem lenne szokatlan: Doyle-t íróként eddig elkerülte a siker, de bizonyos körökben már ismertséget szerzett magának, mint a spiritizmusban utazó csalók és kontárok leleplezője. A helyzet akkor fordul különösre, mikor a jó doktor megjelenik a Cheshire Street gyanús házában, ahol egy bizonyos Lady Nicholson szeretné a médium segítségével megtalálni elveszett gyermekét, és a szeánsz a várakozásokkal ellentétben sikerül, olyannyira, hogy Doyle-nak szabályosan menekülnie kell — és ha Armond Sacker, a semmiből felbukkanó cambridge-i professzor néhány jól irányzott pisztolylövéssel nem érkezik a segítségére, talán ki sem jut élve. Sajnálatos módon azonban a kérdések ezután is csak tovább szaporodnak. Vajon lebernyeges üldözőiknek tényleg nem volt szemük, vagy csak Doyle-t csalták meg az érzékei? Hihet Sackernek, aki szerint a doktor a kalandregénye kéziratával keverte magát ekkora bajba? Valóban létezik a Birodalmat fenyegető, misztikus összeesküvés, amit Anglia hét romlott zsenije irányít? És egyáltalán, ki ez a férfi, aki búcsúzóul egy amulettet nyom a kezébe, majd egyszerűen kámforrá válik?

Az események végül a professzort igazolják: Doyle lakását megmagyarázhatatlan — avagy természetfölötti — módon feldúlják, és miután barátja, a szkeptikus Leboux felügyelő nem igazán hisz neki, a kezdő regényíró vonatra száll, hogy Cambridge-ben megkeresse Armond Sackert. A vállalkozás nem pont úgy végződik, mint gondolta, de Doyle legalább váratlan segítőre és barátra tesz szert a királynő titkosügynöke, a flegma Jack Sparks személyében, aki zseniális detektív, a dedukció mestere, és igazi csodabogár. Innentől fogva nincs megállás. Miközben a lehető legveszedelmesebb ellenfelek törnek az életükre, az események London ismert és ismeretlen zugaiba, egy hátborzongató vidéki kúriába, egy nyomasztó tengerparti városkába, kísértetjárta romtemplomba és egyéb helyekre sodorják a párost, hullámhegyeken és -völgyeken át egészen a csúcspontig és a csattanóig.

Röviden ennyit a történetről — és kicsit bővebben arról, mi az oka annak, amiért a List of Seven igazán figyelemre méltó regény.

Egyrészt: nagy meglepetés azoknak, akik még nem felejtették el, milyen érzés volt kamaszkorban a könyvtári polcokról zsákmányolt történetekbe temetkezni és éjszakába nyúlóan égetni a lámpát a következő és megint a következő fejezet végéig. Frost a kalandregény-műfaj archetipikus alapanyagához nyúlt vissza, a viktoriánus Anglia ködös, kasztosodott, gázlámpákkal megvilágított, bűnös és titokzatos világához. A List of Seven nem akar több lenni hátborzongató, klasszikus kalandnál, és vállalt feladatát bizony remekül oldja meg. Frost nagyon jól ír, emlékezetes szereplőket formál, és már a felütésben kikacsint az olvasóra: hiszen az események kiindulópontja éppen Doyle misztikus-kalandos történetének kézirata, ami véletlenül ráhibázott egy tényleg létező, természetfeletti összeesküvésre — tehát a regényen belüli regény valósággá válik.

A List of Seven azoknak íródott, akik kedvelik a fenyegető összeesküvésekkel és sötét családi titkokkal teli, sodró bűnügyi regényeket, de nem idegenkednek az erős misztikumtól sem, ami dark fantasybe húzza át a történetet; azoknak, akik a főhőssel együtt borzonganak, ha az egyetem kihalt folyosóin a nyomukba szegődik valami, ha háztetőkön kell pisztolypárbajt vívni, gőzmozdonnyal robogni az üldözők elől vagy aláereszkedni a British Museum elfeledett kazamatáiba...

Jómagam hellyel-közzel ebbe a csoportba sorolom magamat — ennek tudható be lelkesedésem, amit ha mást nem is oszt, talán elnéz —, de kétségtelen, hogy a regény értékeléséhez nem árt, ha az ember ismeri és szereti a valódi Arthur Conan Doyle halhatatlan Sherlock Holmes-történeteit. A List of Seven előbb emlegetett két erénye közül ugyanis a második egy sajátos csavarból ered. Frost nem csupán visszanyúlt a kalandregény-hagyományhoz, hanem egy lépéssel tovább is ment, és egy jól ismert figurát, Sherlock Holmest és hű barátját-krónikását, Dr. Watsont idézte meg — kicsit másképpen. Az alapötlet egyszerű. Azt tudjuk, hogy Conan Doyle valódi személyről mintázta Sherlock Holmes figuráját... de mi van akkor, ha a papírra vetett történetek egy része eredetileg meg is történt vele? A List of Seven a Holmes-rajongók kötelező darabja is lehet, mert hűségesen — de nem szolgaian — teremti újra a viktoriánus hangulatot, melyet aztán leheletfinoman sző át a Holmes-sztorik elemeivel. Frost (sokakkal ellentétben) nem esik abba a csapdába, hogy közvetlenül venne át jól ismert eseteket, nem a mesterdetektívet próbálja újra életre kelteni (ez az oka, hogy a könyvben azok sem fognak csalódni, akik sohasem hallottak Holmes-ról). A szemfülesebbek emellett felfedezhetik a Bram Stoker-féle Drakula egyes jeleneteit, és, nagyon árnyaltan, még a Twin Peaks mozzanatait is.

Utóbbi nem véletlen, hiszen az író-producer Mark Frost a mára kultikussá vált Twin Peaks egyik ötletgazdája, társszerzője és producere volt David Lynch mellett (az egyéb családi kötődésekről nem is beszélve: fivére, Scott írta Dale Cooper titkos naplóját, az édesapja pedig Hayward dokit játszotta a sorozatban, bár ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz). A List of Seven, mely első regénye volt, 1992-ben jelent meg és azonnal hatalmas sikert aratott. A folytatás 1995-ben került a közönség elé The Six Messiahs címmel, és a sikeres íróként Amerikába induló Conan Doyle újabb kalandjairól regél.

Néhány szó a magyar (fél) kiadásról: A List of Seven meg is jelent magyarul, meg nem is. 1999-ben a Beneficium a hazai fantasy-kiadók makacs és rossz szokása szerint a költséghatékonyság érdekében két részletben kívánta megjelentetni az amúgy egykötetes könyvet. A félbevágott regény első fele „Sötét Szövetség” címmel jött ki, de soha nem követte folytatás, mert a cég időközben megszűnt. Súlyos teher ez egy jobb sorsra érdemes műnek — de reménykedjünk, hátha ennyi év után valakinek megesik a szíve rajta, és csonkítatlanul, egyben újra megpróbálkozik vele. Addig pedig marad az eredeti kiadás.

brainoiz

Szerk. megj.: Az itt látható magyar borító csak terv.