China Miéville: Looking for Jake
Akik futólag ismerik az angolszász fantasztikus irodalom aktuális szerzőit, azok China Miéville neve hallatán valószínűleg féltéglányi regényekre gondolnak úgy első asszociációként. Akiknek volt alkalmuk megismerkedni valamelyik könyvével, ezt kiegészíthetik mondjuk a helyenként barokkos prózával vagy a szokatlan ötletekre épülő, monumentális világalkotással, különös tekintettel a bizarr városokra és furcsa lakóikra. A fentiek leginkább az írónak széles körű elismertséget hozó Perdido Street Station-re jellemzőek, ami valószínűleg a legismertebb munkája is, adott tehát a kérdés: vajon mire képes Miéville a novella jóval szűkösebb keretein belül? A 2005-ös Looking for Jake címre hallgató antológiából talán kiderül.
A tíz plusz egy elbeszélés (azért a plusz, mert helyet kapott a kötetben egy rövid képregény is) általános jellemzője, hogy a Perdido... terjengősségét — jegyezzük meg, olykor joggal — kifogásolóknak ezúttal semmi panaszuk nem lehet: kompakt, elegáns történetek kaptak helyet a nem túl vaskos könyvben. A már-már Miéville védjegyként szolgáló new weird, avagy a groteszk is inkább csak az ötletek újszerűségében és néhány felvillanó jelenetben mutatkozik meg, a mindennapi életet a fantasztikummal keverő történetek kollekciója urban és dark fantasy, néha horror, pár scifisebb beütésű darabbal. Az írások az első és az utolsó regény, a King Rat és az Iron Council közötti periódusból származnak, és majdnem mindegyik megjelent már korábban különböző antológiákban vagy magazinokban.
Változatlan viszont Miéville ötletparádéja, a hangulatteremtés, a társadalomkritika és természetesen a város. A Looking for Jake fantasztikus történetei ugyanis London különböző sötét aspektusaiba vezetnek (egyetlen írást leszámítva, de Londont New-Crobuzon füstös városgigászában sem nehéz felfedezni), hol hétköznapi, hol rögtön hihetetlen szituációkba.
Mivel egy novelláskötetről nehéz konkrétumokat mondani az élvezeti érték alapos legyilkolása nélkül, az alábbiakban szigorúan spoilermentes kedvcsináló következik.
A címadó Looking for Jake egy furcsa és megmagyarázhatatlan apokalipszis utáni Londonban kíséri főhősét vándorútjára — ha történetben nem is, hangulatban igen erős darab, jó kezdés. Akik a regényekben felfedezni vélték a dark fantasy nagymestere, H. P. Lovecraft hatását, azok elégedetten bólogathatnak a Cthulhu 2000 című HPL-emlékkötetből átemelt Details láttán (mi látsz, ha túlzottan elmerülsz a részletekben?), habár szerény véleményem szerint ezt kenterbe veri a sokkal "lovecraftosabb" Different Skies, egy magányos öregember hátborzongató kálváriája egy ócskapiacon talált holmival.
A kötet egyetlen novellája, ami konkrétan a Bas-Lag sorozat kedvelőinek szól (és másnak valószínűleg kevéssé érthető), a Jack, ami New-Crobuzon legendás igazságosztójának, a büntetésből szörnyeteggé műtött Jack Half-a-Prayer sorsát villantja fel a Perdido Street Station után és az Iron Council előtt.
A képregény, amit az igen tehetséges Liam Sharp rajzolt, profin el van készítve, de messze nem a kötet legütősebbje. A házakkal beszélgető férfi (az iraki háború visszásságait is érintő) története (Foundation), a bevásárlóközpont gyermekmegőrzőjének félelmetes titka (The Ball Room), a varázsló elszabadult famulusának vándorútja (Familiar) külön-külön mind remek írások, de a kötetben akad néhány szubjektív kedvencem, amelyek mellett nem ütnek annyira.
Ezek közül az egyik, a Reports of Certain Events in London a városok fejlődését vizsgálgatja. Szellemes alapötletre építve, a valóság és a fikció összemosásával dolgozik — China Miéville, a szerző egy bizonyos Charles Melville-nek címzett, de tévedésből neki postázott különös levelezésből próbálja kihámozni egy titokzatos társaság bizarr ténykedését a brit fővárosban. A másik kedvenc, a kisregényméretű The Tain utolsó elbeszélésként mintegy keretbe foglalja az antológiát, és visszatér London egy másik apokalipszis utáni jövőjébe, ahol civilizációnkat rendkívül ismerős, mégis mérhetetlenül idegen hódítók igázzák le.
Összegezve azt mondhatnám, hogy Miéville szűkösebb terjedelemben is fel tudja villantani mindazokat az erényeket , amelyek a kortárs fantasztikum egyik legjobb szerzővé teszik. A Looking for Jake talán nem olyan letaglózó, mint a regényei, de ez bizonyos szempontból akár erény is lehet. Aki szereti a szerző munkáit, nem fog csalódni, aki nem, az tehet még egy próbát, aki pedig nem ismeri, nyugodtan kezdheti ezzel az antológiával.
brainoiz
|
