Tim Powers:
DECLARE
1963-ban, a hidegháború kellős közepén Andrew Hale különös telefonhívást kap, mely alapjaiban forgatja fel békés, hétköznapi agglegény-életét. Olyannyira, hogy Hale, aki egyébként angol irodalmat tanít Oxfordban, még aznap hamis papírokkal elmenekül Angliából, mint közönséges gyilkos és áruló. A helyzetet természetesen árnyalja, hogy mindez csak szemfényvesztés, igaz, valódi kellékkel — Andrew Hale-t, a brit titkosszolgálat ügynökét húsz év után reaktiválták.
Tim Powers regénye első pillantásra a klasszikus kémregények világába kalauzol, szovjet, brit és francia ügynökök közé, a második világháborúba és egzotikus, távoli országokba. Ez esetben viszont a Kipling által csak „Nagy Játéknak” nevezett kémkedősdit nem egyetlen sakktáblán játsszák, és a bábuk maguk sem tudják, hogy a felszín alatt miféle különös események befolyásolják a világpolitikát. Talán a titkosszolgálatokon belül is léteznek titkos csoportok? És egészen pontosan kinek dolgoznak ezek, ha saját kémszervezeteik sem tudnak róluk? A Declare impozáns szereplőgárdát vonultat fel: fedésben tevékenykedő ügynököket, kétkulacsos informátorokat, az arab kultúra legendáit és a dzsinneket — de milyeneket! —, és mint pókot a hálója közepén, a hidegháború legendás figuráját, Kim Philbyt, az árulóvá vált angol kémfőnököt, aki évtizedeken át űzte a megbízói orra előtt kettős játékait.
Miért hozta létre II. Sándor cár az első orosz titkosszolgálatot? Miért változtatta meg Lenin a naptárrendszert, és miért van furcsa, fémes szaga a moszkvai levegőnek? Mi köze mindennek az 1883-as hatalmas földrengéshez az Ararát-hegyen és a misztikus ankh szimbólumához?
Andrew Hale története két párhuzamos szálon legombolyodva, évezredes szimbólumokkal és mitológiával megtámogatva ad választ ezekre a kérdésekre. A történet egyik fonala a hatvanas évek elején, a Közel-Keleten játszódik, Kuvaitban és Damaszkuszban, a sivatagban és a hegyek között, ahol Hale kénytelen megoldani a múltban szabadon hagyott problémákat. Ezt a bizonyos múltat idézi fel az elbeszélés másik rétege.
A Palesztinában született és a Jordán-folyó vizében megkeresztelt Hale, aki sohasem ismerte az apját, kezdettől fogva a brit titkosszolgálat figyelmének célpontja. 1941-ben, Párizsban már ügynök: az ellenállás rádiósaként beépül a szovjet titkosszolgálatba. Itt szerelmes lesz Elena Teresa Ceniza-Bendigába, a szépséges kémnőbe, és riasztó, természetfölötti események jelzik, hogy felkeltette valami figyelmét. Egyre szaporodnak a misztikus események, és a láthatatlan háború, amelybe Hale belekeveredett, lankadatlanul folytatódik, a zónákra osztott Berlinben, ahol tanúja lesz egy megmagyarázhatatlan rituálénak, később Londonban és Törökországban — de az események sodrása a múltban (és a jelenben egyaránt) a legendás Ararát-hegy felé tart, ahol a magasban talán Noé bárkája vet örök árnyékot a hóra...
A Declare egyrészt ízig-vérig izgalmas kémregény — és a kategória most nem Ian Fleming James Bondjának szellemében értendő, hanem Frederick Forsyth vagy John LeCarré regényeit idézi (utóbbi úriember a Declare bevallott ihletője), másrészt igazán ötletes, modern (urban) fantasy, ami Powerstől már megszokott módon ötvözi a fantasztikumot a történelmi tényekkel meg azokkal az apró meglepetésekkel, amelyeket poéngyilkosság lenne lelőni egy ismertetőben. Annyit el szabad árulni, hogy Kim Philby életének ismert és valós eseményei mesterien simulnak egybe a fantasztikummal, és hétköznapi dolgokat értelmeznek radikális módon újra, ahogy azt Powerstől megszokhattuk. A Declare a Powers-rajongóknak szigorúan ajánlott olvasmány, akik pedig még nem találkoztak a mesterrel, nyugodtan kezdhetik itt az ismerkedést.
brainoiz
|
