Az elfogultság szól belőlünk, de Dan Simmons Hyperionja az a regény, amit nem lehet eleget ajánlani. rampion ismertetője az endless homályba vesző kezdeteiből előásva kettős funkciót lát el: megpróbál újabb olvasókat toborozni a kilencvenes évek scifijének kiemelkedő darabjához, másrészt alapoz egy kicsit a sorozattá terebélyesedő indítóregény további részeiről szóló cikkekhez.
TovábbAhhoz képest (vagy éppen azért?), milyen elemi erővel hatott szerkesztőségünk több tagjára is William Gibson munkássága jó tizenvalahány éven keresztül… ha nincsen flynn, talán ismét elsiklottunk volna a soron következő könyve mellett. Pedig a mester már a második nagyon nem cyberpunk regényével próbálja áttörni a kortárs irodalom falát.
TovábbKezdjük el keverni a fantasyt a cyberpunkkal, mint tette azt az ex-tejesember polihisztor, aki a karakterszámra épülő honoráriumrendszer konzekvenciáit levonva a többezer oldalas, mítoszokkal átszőtt fantasy-sagákról áttért a többezer oldalas, sokszereplős, mítoszokkal átszőtt cyber-eposzok készítésére.
TovábbHa valaki azt gondolná, hogy a tündérek által elcserélt gyerekek sorsa csupa tánc, dal meg erdőben viháncolás, Raymond E. Feist mellett/helyett olvassa el Keith Donohue The Stolen Child című könyvét (de minimum Tapsi róla írt ismertetőjét), amiből kiderül, hogy bizony komolyabb dolog ez, mint elsőre gondolnánk. Tudatalatti, tündéres allegóriák, identitáskeresés, felnőtté válás és zene!
TovábbMihez kezd az a szerző, aki nagyon hosszú ideig hizlalja terjedelmessé az első regényét, majd a hatalmas sikerre való tekintettel hirtelen már nem jut tíz éve a folytatásra? Susanna Clarke megoldotta a dilemmát, és kisebb terjedelemben, de a tőle elvárt magas színvonalon tér vissza a vadregényes angol tájakra 19. századi kisasszonyok, buta arisztokraták és ravasz…
TovábbMi történt volna, ha a napóleoni háborúk korában két igazi varázsló bukkan fel Angliában? Susanna Clarke debütáló regényében bőven mérik a fantáziát és az ötleteket, a hollókat meg a csodákat –
TovábbRetrocikkünk aktualitását a nyáron mozikba került parádés filmváltozat és a magyar kiadás apropója adja. Neil Gaiman viktoriánus meséjéről diane készített színpompás ismertetőt: a regény, ami sajátos ízt ad a tündértörténeteknek és még díszdobozos kiadása is van.
TovábbAz endless egyik kedvenc (és valószínűleg legkattantabb) szerzőjének új könyvéről razor debütáló cikkében olvashattok. Látlelet korunk internetgenerációjának degenerált nem-is-annyira tudatalattijáról súlyos és nem munkahelybarát linkekkel: transzhumanizmus, altporn, illetve a könyv első fejezete. Ne próbáljátok ki otthon!
TovábbScott Lynch fantasy-tolvajeposza kapcsán több szemszögből is vizsgálódunk, ezért brainoiz a történetről szinte szót sem ejtve tesz vallomást a borongós városokhoz fűződő viszonyáról, majd a heptalógiának tervezett opuszok buktatóiról, illetve ezek kikerüléséről mereng.
Tovább