Ha valaki azt gondolná, hogy a tündérek által elcserélt gyerekek sorsa csupa tánc, dal meg erdőben viháncolás, Raymond E. Feist mellett/helyett olvassa el Keith Donohue The Stolen Child című könyvét (de minimum Tapsi róla írt ismertetőjét), amiből kiderül, hogy bizony komolyabb dolog ez, mint elsőre gondolnánk. Tudatalatti, tündéres allegóriák, identitáskeresés, felnőtté válás és zene!
TovábbAz endless már-már ősködbe burkolódzó indulásakor első portrénk illendő módon azt a szerzőt mutatta be, akinek az oldal alapvetően a nevét köszönheti. Neil Gaiman, a modern fantasy bőrdzsekis mestere ma már talán ismertebb itthon, mint akkoriban, de egy kis áttekintés sohasem árt, ráadásul mindenféle aktualitásokkal, például egy interjúval tettük frissebbé az egészet.
TovábbMihez kezd az a szerző, aki nagyon hosszú ideig hizlalja terjedelmessé az első regényét, majd a hatalmas sikerre való tekintettel hirtelen már nem jut tíz éve a folytatásra? Susanna Clarke megoldotta a dilemmát, és kisebb terjedelemben, de a tőle elvárt magas színvonalon tér vissza a vadregényes angol tájakra 19. századi kisasszonyok, buta arisztokraták és ravasz…
TovábbMi történt volna, ha a napóleoni háborúk korában két igazi varázsló bukkan fel Angliában? Susanna Clarke debütáló regényében bőven mérik a fantáziát és az ötleteket, a hollókat meg a csodákat –
TovábbRetrocikkünk aktualitását a nyáron mozikba került parádés filmváltozat és a magyar kiadás apropója adja. Neil Gaiman viktoriánus meséjéről diane készített színpompás ismertetőt: a regény, ami sajátos ízt ad a tündértörténeteknek és még díszdobozos kiadása is van.
TovábbMár megint Warren Ellis, ezúttal egy ártatlannak tűnő, tanulságos történelmi ismeretterjesztő képregénnyel a crécyi csatáról, gyerekeknek és széplelkeknek a nyelvezet, a mészárlás mértéke és a hullafosztogatás miatt azonban mégsem ajánljuk nyugodt szívvel. Viszont Jack ajánlójából megtudhatjuk, hogyan lehet egy első ránézésre vesztes csatát megnyerni háromszoros túlerővel szemben, illetve hogyan kell angolosan beinteni valakinek.
TovábbA cím kérdését a telegraph.co.uk igen rövid, de kellemesen érdekes cikke boncolgatja. Persze, mi tudjuk: olvasunk – de mit, és mennyien? És mit nem? Érdemes kattintani és átfutni péntek délutáni unaloműzőként, aztán belegondolni, hogy nálunk és/vagy tágabb fókuszban mi lehet a helyzet.
TovábbAz endless egyik kedvenc (és valószínűleg legkattantabb) szerzőjének új könyvéről razor debütáló cikkében olvashattok. Látlelet korunk internetgenerációjának degenerált nem-is-annyira tudatalattijáról súlyos és nem munkahelybarát linkekkel: transzhumanizmus, altporn, illetve a könyv első fejezete. Ne próbáljátok ki otthon!
TovábbScott Lynch fantasy-tolvajeposza kapcsán több szemszögből is vizsgálódunk, ezért brainoiz a történetről szinte szót sem ejtve tesz vallomást a borongós városokhoz fűződő viszonyáról, majd a heptalógiának tervezett opuszok buktatóiról, illetve ezek kikerüléséről mereng.
Tovább