Az angolszász könyvpiacon nemrégiben debütált Scott Lynch első regénye nem csak a külföldi szaksajtóban kapott igen lelkes értékeléseket, hanem az endless.hu szerzőgárdájában is többeket megfogott, olyannyira, hogy nem haboztunk rögtön két ismertetőt írni a fantasy-Velencébe helyezett tolvajeposzról. Következzen a szerzőportré és a sorozatmustra flynn történetcentrikus cikkében (akik viszont szeretik, ha a sztori minden eleme teljes…
TovábbA gyerekek mindenféle lehetetlen dologtól félnek. A felnőttek meg valójában gyerekek, csak nagyra nőttek, és úgy tesznek, mintha nem azok lennének, és feltalálják a géppisztolyt, a mustárgázt, a különféle adókat meg az atombombát, hogy inkább tőlük kelljen félni, meg attól, amit ők lehetővé tesznek, ne a gyerekkor rémálmaitól.
TovábbMihez kezd a brutálisan realista fantasy mestere egy klasszikus magándetektív-történettel? Nagyjából azt, amit elvárnánk tőle: fog egy klasszikus hátteret, felvázol egy jól ismert alaphelyzetet, kicsit megvariálja valami egészen mással, aztán remekül megírja. G.R.R. Martin nálunk nagy eséllyel leginkább a Jég és Tűz dala címen futó fantasy regényfolyamról ismert, pedig írt ő vámpírregényt és sci-fit…
TovábbAz utóbbi időben mind gyakrabban veszem modern orosz írók könyveit. Nem tudom megmondani, hogy miért: egyszerűen csak meglátom őket, és egy idő után nem tudok ellenállni a késztetésnek, meg kell szereznem. Az agyag géppuskával és A tervhivatal hercegével kezdődött, így hát mindezért Pelevint okolom. Szemét alak. Összehoz valami szürreális történetet, ami valahol mélyen piszkál…
Tovább