Biztonsági öveket becsatolni! Induljunk rampionnal a japán képregény realista, felnőtt vonalának mélyére: egy hatszáz oldalas horrormanga vár ránk odalent, meg az elkárhozott japán kisváros, ahol nagyon sokan nyálkás dolgokká változnak.

•

Gimnazista lány áll az álmos kisvárosra néző szirten. Felette békésen, lomhán kavarog a szürke ég. A vonatállomás felé ballagva főhősnőnk (név szerint Kirie) meglát egy fura pasast, aki meredten bámul egy csigaházat. Kirie hamarosan megtudja, hogy pasijának az apja az illető. Apuka elég fura mostanában; mániákusan gyűjt mindent, ami spirál alakú, már dolgozni sem jár be, annyira lefoglalja a hobbija. Mikor anyuka terápiás céllal kidobja a kagylóit, csigaházait és pörgettyűit, az apuka hisztériás rohamot kap, majd közli, hogy szerencsére az ember a testével is tisztelheti és kifejezheti a Spirált. Két szemét egymástól függetlenül forgatni kezdi, majd kinyújtja a nyelvét, ami csápszerű, undorító spirállá tekeredik. Pár nappal később egy ezermester ismerőse meghozza az új kincset, egy kör alakú teknőt. Mikor legközelebb rátalálnak, apuka a teknőben fekszik, spirállá tekeredve, mint egy óriási meztelencsiga.

Ezzel az adomával kezdődik Ito Junji Uzumaki című monumentális, 600 oldalas horrormangája, amelyben egy iskoláslány mindennapjain keresztül leszünk tanúi annak, ahogy egy japán kisváros szép lassan elkárhozik (minden keresztény felhang nélkül, igazi cthulhoid módon). Az előbb leírt jelenetre bízvást elmondható, hogy csak a kezdet, könnyed ujjgyakorlat csupán. Ito groteszk fantáziája kimeríthetetlen, de a Re-Animatorhoz hasonló horrorokkal ellentétben egy pillanatra sem csap át a komikumba, hanem végig kíméletlen marad. Először csak emberi gyengeségek vetülnek át a horrorsíkra (a magának való apuka szó szerint becsavarodik; a lomha osztálytárs óriáscsigává változik; az önelégült szépség kifordul önmagából), magányos őrültek jelzik a készülő katasztrófát, aztán a történet zombiapokalipszis-szerű fordulatot vesz, majd ezt is meghaladva komótosan cammogni kezd egy olyan végkifejlet felé, melynek láttán maga Lovecraft is elégedetten csettintene. Ito bevallottan Lovecraft-rajongó, de művében épp az az érdekes, hogy a Cthulhu-mítoszt furcsa mutációnak veti alá: kiszedi belőle az okkultot és maxra feltekeri a gyomorforgató kozmikus horrort.

A manga sokaknak azt jelenti, hogy mikiegér-stílusban megrajzolt varázshercegnők pattognak összevissza (vagy csápos szörnyekkel üzekednek). De a japán képregénynek van egy teljesen realista stílusú, felnőtteknek szóló vonulata is, amihez Ito Junji tökéletes kiindulópont. Az Uzumaki egykötetes, angol kiadása a maga kemény borítójával és színes belső tábláival igazi felnőttmese-könyv, minden gyíknak melegen ajánlott.