Nem hittük volna, de hamarosan magyarul is megjelenik a Leviathan (Leviatán) című ifjúsági steampunk-darwinista kalandregény. A magyar kiadás tiszteletére bemutatjuk Norfren ismertetőjét a trilógia másik két részéről, értelemszerűen elég magas spoilertartalommal. Még több füstokádó masina, még nagyobb hadihajószörnyek!

•

A Behemoth és a Goliath Scott Westerfeld Leviathan-trilógiájának második és harmadik része. Részben könnyű dolgom van, mert előttem Rorimack szerzőtárs már részletesen elemezgette az első részt, a Leviathant, sőt brainoz is szólt róla röviden az SFmag virtuális hasábjain , így felesleges lenne ismétlésekkel pazarolni a sávszélességet, de azért mindenképpen kéretik, hogy a t. érdeklődő olvassa el vagy porolja le az első részről írottakat.

Behemoth

A második kötet, a Behemoth stílusa változatlan, gördülékenyen megírt ifjúsági regényt van szerencsénk a kezünkben tartani. Én is kiemelném, hogy a könyv hangulatához és a beleéléshez itt is nagyon sokat hozzáadnak Keith Thompson nagyszerű rajzai, szerencsére egyik kötetben sem fukarkodott velük sem ő, sem a kiadó.
Míg a Leviathan nagy része a darwinisták hasonnevű élő léghajóján játszódik, Westerfeld ebben a kötetben változtatott a dolgon: a Behemoth nevű óriási víziszörnyeteg, egy legénység nélküli élő tengeralattjáró bevetésre készen áll, a feladata pedig az lenne, hogy igencsak méretes csápjaival és szájával bekapja és szétmorzsolja az ellenséges hajókat. A Dardanellákban azonban hatalmas víz alatti acélhálók állják a darwinisták víziszörnyeinek az útját. No de ne vágjunk a cselekmény elébe – vigyázat, innen némileg spoileresek leszünk.

Alekot, a Monarchia inkognitóban bujkáló trónörökösét, a fiúruhában rejtőzködő angol lányt, Derynt, vagyis Mr. Dylan Sharpot, a Királyi Légiflotta kadétját, valamint Volger vadgrófot az első rész olvasóinak már nem kell bemutatni. A Leviathan valahol ott végződik, hogy az élő léghajónak/repülő csatahajónak kalandos úton sikerül meglépnie az őt levadászni akaró németek elől, hogy majd Konstantinápolyba csempéssze Dr. Barlow titokzatos tojásait. Nem titkolt cél a papíron még semleges ottomán birodalom elfordítása Németország felől. A könyvekben szintén 1914-ben, az első világháború kezdetén vagyunk, azonban a mi valóságunkkal ellentétben az ottomán birodalom a szultánnal az élen még köszöni, jól van, és nem esett szét önálló országokká, így komoly tényező Németország és szövetségesei (klankerek), az antant (darwinisták) és Oroszország mellett. A viharfelhők azonban gyülekeznek, nem csak a külső ellenség, hanem az egyre erősödő belső török ellenzék formájában is.

A Leviathan azonban kicsit elkésett, Konstantinápolyt, vagyis Isztambult már félig-meddig megszállták a németek, és a klanker technika szó szerint ott dübörög az utcákon két-három emelet magas önjáró lépegetők, vasgólemek formájában. Közben Anglia és a Monarchia hadat üzennek egymásnak, ezért Aleknek és társainak menekülniük kell a hajóról, hiszen személyes jó viszony ide vagy oda, hadifogoly státusz vár rájuk.

A két főhős, Alek és Deryl egy időre elszakadnak egymástól, de a műfaj szabályai szerint persze rengeteg izgalmas kaland után a két főhős ismét találkozik, hogy aztán együtt akadályozzák meg a Leviathanra leselkedő veszélyt, lökést adjanak az ottomán birodalom összeomlásához és visszajussanak a hajóra. De a háborúnak koránt sincs még vége, a Leviathan elindul valahová Ázsia irányába…

Goliath

A harmadik rész az előző közvetlen folytatása, de míg a Behemoth egy helyen, főleg Konstantinápoly sikátoraiban játszódik, a Goliathban a fő-, mellék- és alhősök sikeresen ismét összejönnek az élő léghajó fedélzetén, és az irány észak, a nagy cári Oroszország. Miután üzenetet kapnak minden oroszok cár atyuskájától (stílszerűen egy igazi kétfejű sas hozta madárposta formájában), útirányt változtatnak, és Szibéria felé veszik az útjukat. Felvesznek egy titokzatos rakományt, benne egy még titokzatosabb gépezettel, és Tunguska felé tartanak, ahol nemrég hatalmas robbanás történt. Itt a nagy feltalálóval, magával Nikola Teslával futnak össze, aki a távolról is mindent elpusztító (és reményei szerint ezért minden háborúnak véget vető) hatalmas elektromos fegyverének, a Goliathnak a hatását jött tanulmányozni. Meggyőződése, hogy a nagy pusztítást nem egy meteorit, hanem a Goliath egy próbalövése okozta. Hát, majd kiderül… Innen Teslával a fedélzeten az Egyesült Államok és újabb komplikációk irányába vezet az út, sajtómágnások, újságírók, az amerikai üzleti élet és szerb diplomaták szövevényén át. A végére persze minden elsimul, a műfaj szabályai szerinti happy endnek nem leszünk a híján. Összességében kijelenthető, hogy a harmadik rész cselekményileg egyértelműen ziláltabbnak tűnik az előző könyveknél, kicsit sokat akar markolni, egybegyúrni, hogy eljusson a végkifejlethez.

Westerfeld trilógiája kellemes, könnyed és fordulatos olvasnivaló mélyebb eszmefuttatások és az alternatív történelem elszánt boncolgatása nélkül. Cserébe viszont az önjáró lépegetők, bogáralakú hatlábú taxik, mechanikus elefántok, villámokat lövellő Tesla-ágyúk, valamint a darwinisták furcsábbnál furcsább teremtményei kellőképpen megalapozzák a dieselpunkba hajló steampunk és biopunk hangulatot. Akik végképp belehabarodtak a trilógiába, azoknak 2012 augusztusára van beígérve a The Manual of Aeronautics: An Illustrated Guide to the Leviathan Series című színes-szagos illusztrált útikalauz Westerfeld világába.