Cikkünk egyszerre régi és új, hiszen egy korábban már ismertetett műről szól, de egy másik szerző friss szemszögéből. Ha valaki lemaradt a Twin Peaks csendestársának első regényéről, mely feltűnés nélkül szőtte világösszeesküvéssel súlyosbított fejlődésregénnyé a Sherlock Holmes-epikát, Silvermoon ajánlójával pótolhatja.

•

Mark Frost The List of 7 című könyve egyike azoknak, amelyek a magyar könyvkiadás útvesztőiben és zsákutcáiban (felettébb sajnálatos módon) megrekedtek. A művet először is félbevágták, majd az első részt megjelentették, de a Juhász Viktor által készített fordítás második része már a fiókban maradt. Ez a hányattatott sors irányította rá a figyelmemet a magyarul Sötét szövetség címmel (részben) kiadott regényre, és olvastam el végül angolul.

Frost ismert és jó nevű művész (író, forgatókönyvíró, filmrendező), bár a magyar közönség elsősorban filmekkel kapcsolatban találkozhatott vele. David Lynch mellett dolgozott a Twin Peaks egyik forgatókönyvírójaként (ami már önmagában is kiváló bizonyítvány), de nevéhez fűződik még a Fantastic Four című szuperhősös Marvel produkció szkriptje is. Első regénye az 1993-ban megjelent List of 7, amelynek egyébként folytatása is készült, a The 6 Messiahs című regény.

Nehéz erről a rendkívül fordulatos és izgalmas műről úgy írni, hogy ne lőjem le a poénokat (és ezekből egyébként szép számmal találhat a szerencsés olvasó). Frost egy „mi lett volna, ha”-koncepcióval játszadozik, majd fűzi azt rendkívül szórakoztató krimivé. A viktoriánus Angliában járunk, főszerepben pedig Arthur Conan Doyle, akit leginkább Sherlock Holmes népszerű és világszerte ismert figurájának megteremtőjeként ismerhetünk. Frost nem egyszerűen főhősévé teszi a polgári foglalkozása szerint orvos Doyle-t, hanem prelűdöt álmodik a Sherlock-történetekhez ezzel a misztikus, okkult, nyomozós írással. Tulajdonképpen a legenda nyomába ered, feltárva a kezdetek egy lehetséges verzióját.

Doyle-ban és a társául szegődő nyomozó-titkosügynök Jonathan Sparks-ban nem nehéz felismerni dr. Watson és Holmes karaktereit. Azok számára pedig, akik lelkes rajongói voltak Holmes nyomozásainak, rengeteg apró utalás és kedves megemlékezés bújik meg a sorok között, felidézve Doyle munkásságát. A könyvnek ezt az erényét én kevésbé tudtam értékelni, tekintve, hogy soha nem olvastam (eddig) egyetlen detektívtörténetet sem. Ettől függetlenül rendkívül jól szórakoztam, tehát biztosan állíthatom, hogy semmiféle „előképzettség” nem szükséges a List of 7-hez. Annak azonban, aki ismeri és szereti Doyle írásait, Frost regénye is igazi kincsesbánya lesz.

Mint említettem, keveset mesélhetek a történetről anélkül, hogy lényeges fordulatokat felfednék. Doyle csendesen, békésen éli egy középosztálybeli orvos biztos életét, még egy napon levelet kap egy titokzatos arisztokrata hölgytől, aki meglehetősen bonyolult ügyben kéri a doktor segítségét. A lovagias (és a spiritiszták ellen hadjáratot viselő) Doyle nem mondhat nemet erre a segélykiáltásra. Az események innentől egy hullámvasút tempójával alakulnak: Doyle elveszít mindent, de beavatást nyer, elárulják, de igaz barátra lel az úton, át kell élnie azt, hogy az életben a biztonság illúzió. Egyik pillanatról a másikra omlik össze előtte (a címben említett „Sötét szövetség” hathatós közreműködésével) mindaz, amit az emberi életről és lélekről hitt és gondolt. A halálhoz és őrülethez közel még a szerelem adományát is megtapasztalhatja. Élete és gondolkodása teljesen megváltozik, különösen egy bizonyos személy, a többnyire hallgatag, súlyos titkokat hordozó, zseniális és mély érzésű Jonathan Sparks hatására. Barátságuk lassan bontakozik ki és Doyle részéről (aki vezetőnk a kalandban) végigkíséri a bizalmatlanság árnya, de egy izgalmas, egyedi irodalmi kettősnek állít emléket érzékenyen és valószerűen ábrázolva a két férfi közötti kapcsolatot.

A cselekmény hátterét a viktoriánus Anglia díszletei szolgáltatják, ahol virágzik az ipar, a kultúra és a bűnözés. Ez utóbbi elem válik igazán hangsúlyossá, mivel betekintést nyerhetünk az angol (főleg londoni) alvilág bugyraiba, az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás korabeli módszereibe és eszközeibe. A bűncselekményeket és a felderítésüket célzó nyomozást a kor miszticizmus iránti vonzalma teszi különlegessé. A múlt századforduló szellemiségét áthatotta a spiritualizmus, és Frost könyvében erről abszolút hiteles képet kaphatunk. Látnokok, jósok, médiumok, szellemidézők, az ördöggel cimboráló okkultisták színes társasága vonul fel a mellékszereplők széles táborában. Szerzőnk a Doyle koráról festett képet egyébként bőven illusztrálja valós történelmi személyiségekkel, mint a spiritiszta Blavatsky vagy akár maga Viktória királynő. A századforduló Londonja élénken, elevenen jelenik meg a lapokon, hintókkal, szeánszokkal, egyre terjedő vasúti hálózattal, bűnbarlangokkal és ezernyi titokkal.

Rendkívül izgalmas, érdekes és olvasmányos mű a List of 7, amely csak pillanatokra veszít sodró lendületéből. A történetvezetés lebilincselő, a karakterek kiválóan vannak megrajzolva. Ráadásul magán a történeten túl Frost vette a fáradtságot és hiteles, adekvát hátterek épített, hangulatos körképet mutatva ezzel Doyle és hőse, Sherlock Holmes koráról és világáról. Remélhetőleg előbb-utóbb a magyarul olvasók is teljes terjedelmében élvezhetik ezt a remek kalandregényt.

Linkajánló: brainoiz archív ismertetője 2005-ből