Gyakran elfelejtjük: van magyar Lem. Zsoldos Péter emléke könyvdíjak nevében él tovább, de ne felejtsük, hogy nagyságára nem ez a fő bizonyíték, hanem maguk a művei, melyek ma is éppoly élőek és értékesek, mint húsz évvel ezelőtt. béka elemzi a szocialista sci-fi egyik nagy alakjának realista, moralista, nagyszabású történelmi SF/fantasyjét.

 

•

Lassan fél évszázada, hogy a vitathatatlanul az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) magyar sci-fi író azóta klasszikussá vált trilógiája megjelent. (A Viking visszatér, Bp., Móra, 1963; Távoli tűz, Bp., Móra, 1969, Az utolsó kísértés, Bp., Háttér, 1988.) A trilógia, különös tekintettel a második részre, az olvasók több nemzedéke számára vált alapművé és viszonyítási ponttá a science fiction területén.
A Távoli tűz előtörténete A Viking visszatérben kerül lefektetésre: valamikor egy boldogabb jövőben az emberiség a Tau Ceti csillagrendszerben elér egy Föld-típusú, az emberi életre alkalmasnak tűnő bolygót, ahol életre, mi több, az emberihez megszólalásig hasonló életre bukkan. Az űrhajó (a Viking) geológusa, a ciklus főszereplője, Gregor Man a kényszerleszállás során elszakad társaitól. Eleinte egyedül, majd egy a mi fogalmainkkal “neandervölgyiként” vagy “cro-magnoniként” jellemezhető gámai ősember társaságában a földtörténeti őskornak megfelelő körülmények között számos kalandot él át, végül kontinenseket és korokat átívelő utazása végén rátalál az űrhajóra és társaira egy bronzkori városállam, Avana falain belül.

A regény záróeseményeként az avanai elnyomottak elkergetik gyűlölt, zsarnoki királyukat, és Gregor Mant ültetik a helyébe – mivel ő szívbetegsége miatt valószínűleg nem élné túl a megjavított Vikingre és társaira váró gyorsulást, s ezért inkább a Gámán marad.

A Viking felszállásával kezdődik a Távoli tűz cselekménye. Gregor Man a városállam új uralkodójaként kerül szembe újabb és újabb kihívásokkal: a szomszédos városállamok együttes támadásával, a város gazdasági problémáival, a kontinens belsejében élő lovasnomádok jelentette politikai nehézségekkel, saját emberei becsvágyával és kapzsiságával, egy rettenetes járvánnyal, a térség legnagyobb birodalmának haragjával – s mindeközben, több mint húsz gámai éven keresztül saját kétségeivel, emberi gyengéivel és magányával.

A regényben ábrázolt történelmi alaphelyzet ismerős lehet minden olvasó számára: a városállamokban nem nehéz felismerni a bronz- és vaskori Földközi-tenger akháj és föníciai városállamait, Lail kifosztásában a trójai háborút. A lovasnomád naunik talán a szittyák megfelelői lehetnek, az abanok pedig nyilvánvalóan a perzsák gámai párjai. Zsoldos kissé sűríti, tömöríti a földi ókor népeit, birodalmait és eseményeit, a földi történelem több korszakát hozza egy idősíkra, de A Viking visszatér után ebben nincs semmi meglepő, hiszen annak a környezete alapvetően őskori. Maga a szerző is megjegyzi karakterein keresztül, hogy a Gámán mintha összetorlódtak volna a korszakok.

Zsoldos azonban nem pusztán földrajzi környezetet teremt cselekménye számára, hanem – mai szóhasználattal élve – teljes világleírást ad: komplett mitológiával, előtörténettel, vallással, szertartásokkal és ünnepekkel, évszakokkal és szokásokkal.

A regény főszereplői kiválóan megformált zsánerkarakterek: Ordsu, a kevés szavú nauni íjászmester, Inimma, a könyörtelenül hatékony hadvezér, Pehnemer, a haszonért minden kockázatot vállaló kereskedő, Numda, a bölcs államférfi, Pilagu, a heves tengerész, vagy Dimmu, a hippokratészi orvoseszmény megtestesítője.

A több, mint két évtizeden átívelő cselekmény tökéletes tagolásban kerül elbeszélésre. Az egyes részek aktuális kulcsprolémája kapcsán mindig kibontakoznak előttünk az eltelt évek eseményei, a körülmények változásai, mintha mi magunk is megéltük volna azokat az esztendőket. A folytonosságot biztosítja a narrátor, Gregor Man személye, és a szereplőgárda viszonylagos változatlansága. Az idő múlása egyaránt tetten érhető a környezet, a világ fejlődésében, és a jellemek változásában is.

A Távoli tűz csak a (pszeudo)történelmi szál feldolgozásával is korszakalkotó regény lenne, ám a narrátor-főszereplő belső konfliktusai (melyek természetesen nem függetlenek az őt körülvevő világ problémáitól) vitathatatlanul kiemelik a művet a lektűr vagy triviális irodalom kategóriájából. Gregor Man – nomen est omen – mindvégig a humánum megtestesítője, egy olyan korban és olyan körülmények között, ahol néha a puszta túlélés – a személyes túlélés de egy polisz, egy közösség túlélése is – azon múlik, hogy elöljárója akár a humánum ellen is tudjon dönteni. Ebből szempontból a hatalom és a tisztesség konfliktusa is a regény, és Zsoldos igazi írónagyságként egyensúlyozik ezen a borotvaélen.

Bár trilógiának neveztem a ciklust, az egyes kötetek önállóan is élvezhetők, mindegyik kerek egész (talán Az utolsó kísértés épít erőteljesebben a Távoli tűzre). Mindenesetre kihagyhatatlan és kötelező olvasmányok mindenki számára, aki szereti a jó science fictiont — sőt, aki szereti a jó irodalmat.

(Zsoldos Péter művei letölthetők szöveg vagy hangoskönyv formátumban a Magyar Elektronikus Könyvtárból. Néhány közvetlen link:

A feladat

Távoli tűz

Az utolsó kísértés

A Távoli tűz hangoskönyvben megtalálható itt