Alan Moore
Alan Moore a „felnőtteknek szóló” képregénykultúra egyik meghatározó alakja, aki több munkájával is komoly változásokat indított el a műfaj történetében.
1953-ban született az angliai Northamptonban, és mind a mai napig ott él. Két gyermeke van, visszahúzódó életet él, és aki legalább egyszer látta fényképen (ld. balra), az hamar elfelejti a pápaszemes képregényíró „geek” sztereotípiáját.
1979-ben jelent meg az első képregénye, melyet rajzolóként is jegyzett, és Curt Vile álnéven egy Roscoe Moscow nevű detektív történeteit mesélte el. Később úgy döntött, az írásra koncentrál; kezdetben a filmekkel, könyvekkel és egyebekkel megtámogatott brit sci-fi sorozat magazinjának, a Dr. Who Weeklynek, illetve a szintén neves 2000 AD-nek dolgozott. Itt jelentek meg az első olyan munkái, amelyekkel megalapozta a hírnevét — például a The Ballad of Halo Jones —, de az igazi elismerést a rövid életű Warrior magazin hozta meg számára, a Marvelman című — kissé szokatlan szuperhősökről szóló — sorozat révén. Szintén a Warriorban indult útjára a zseniális V for Vendetta, ez a nyomasztó vízió egy jövőbeli álarcos igazságosztóról. Mindkét sorozatért megkapta a legjobb képregénynek járó brit Eagle díjat, ám befejezni csak később, amerikai kiadóknál sikerült őket.
Az elismertség ugyanis amerikai megrendeléseket hozott, és (amit akkor még kevesen sejtettek) a felkínált sorozatok furcsa transzformációját. Moore-nak először a Saga of the Swamp Thing-et ajánlották fel, a mocsárban élő növény-szörnyeteg riasztóan B-film-szerű történetét, melyet ő az első pillanattól kezdve gyökeresen megváltoztatott. Környezetvédelem, emberi sorsok, egy nem emberi lény emberi gondolatai — a képregényekben újszerűnek számító témák serege, és a hozzájuk társuló remek íráskészség védjeggyé és formateremtővé vált.
Moore a DC Comics több címének, köztük a Batmannek is rendszeres szerzője lett, majd egy régebbi ötletét felhasználva 1986-ban előrukkolt legnagyobb dobásával, a Hugo-díjjal jutalmazott Watchmennel, mely máig ható szemléletváltást hozott a műfajban. A törvényen kívüli, nemegyszer őrült, és jelmezük alatt nagyon is emberi szuperhősökről szóló munka az amerikai álarcos igazságosztók sötét oldalát mutatta be, és helyezte a hidegháború politikai környezetébe. Az 1988-ban megjelent klasszikus Batman-képregény, a Killing Joke (magyarul a Gyilkos tréfa néven a Batman-sorozat első darabja volt) sokak szerint a denevérruhás bosszúálló legjobb története.
Számos más mű mellett Moore nevéhez fűződik a Hasfelmetsző Jack mítoszát történészi igényességgel körüljáró, szinte történetfilozófiai beütésű, rendkívül borongós From Hell. Társszerzőként felbukkant a Supreme sorozatban és a Spawn-ban, de egyre inkább elege lett a nagyipari képregénykiadás világából, s kicsi, független kiadóknak kezdett dolgozni, majd saját vállalkozást is alapított. Az America's Best Comics olyan Moore-opuszokat hozott ki, mint a viktoriánus kor "szuperhőseit” felvonultató The League of Extraordinary Gentlemen (I. és II. rész), a harmincas évek pulp-történeteit idéző Tom Strong vagy a varázslatos Promethea.
brainoiz
Ajánlott oldal: www.alanmoorefansite.com
|
