endlessdothu

Peter S. Beagle

David Brin �s
az Uplift-saga

Orson Scott Card �s
az Alvin Maker-ciklus

Mervyn Peake �s a Gormenghast-tril�gia

Tim Powers

Tim Powers 1952-ben sz�letett, Buffalo-ban, sz�k�napon. �sszesen tizenk�t sz�let�snapja volt. H�t fiatalabb testv�re van. Csal�dj�val m�g gyermekkor�ban Kaliforni�ba k�lt�ztek �s az�ta is ker�li a fizikai kontaktust a h�pelyhekkel. M�sodik gener�ci�s �r-amerikai, aki �ll�tja, ha visszat�rne az �shaz�ba, jogot form�lhatna a „John Power” szeszf�zd�re.

Kilencedik sz�let�snapja el�tt �s ut�n is (1983, 1985) Philip K. Dick d�jjal t�ntett�k ki az Anubisz kapui (Anubis Gates) �s a Dinner at Deviant's Palace c�m� k�nyvei�rt, egy �vvel tizenegyedik sz�let�snapja ut�n (1993) pedig a m�faj�ban a legnagyobb szakmai elismer�snek sz�m�t� World Fantasy d�jat kapta meg Last Call c�m� reg�ny��rt.

A kaliforniai �ghajlat j� hat�ssal volt am�gy is bontakoz� �r�tehets�g�re; egyetemi �vei alatt itt ismerkedett meg k�s�bbi b�nt�rs�val, James P. Blaylock-kal, akivel William Ashbless n�ven verseket k�z�ltek az egyetem irodalmi foly�irat�ban. Ugyancsak di�kkor�ban tal�lkozott K.W. Jeter-rel �s Philip K. Dick-kel, akikkel k�s�bb fenekest�l felforgatt�k a tudom�nyos-fantasztikus irodalmat. Dick Valis c�m� m�v�nek k�t szerepl�j�t, a f�h�s t�rsait Powersr�l (David) illetve Jeterr�l (Kevin) mint�zta meg, �s kalandjaik nagy r�sze val�ban megesett vel�k. Dick �lete utols� t�z �v�ben k�zeli szomsz�dja �s bar�tja volt Powersnek, �s az � gondjaira b�zta reg�nyei �s novell�i eredeti k�zirat�t.

Powers id�vel tagja lett egy m�sik „triumvir�tusnak” is; egy id�ben Jeterrel �s Blaylock-kal k�z�sen alkottak. Az �ltaluk k�pviselt �l-t�rt�nelmi-fantasztikum r�vid defin�ci�ja kapcs�n k�s�bb, a Morlockok �jszak�ja (Morlock Night) c�m� k�nyv k�r�l kibontakozott vit�ban Jeter a steampunk sz�val hivatkozott magukra. A k�zhiedelemmel ellent�tben nem William Gibson �s Bruce Sterling Difference Engine c�m� k�z�s reg�nye kapcs�n sz�letett meg a defin�ci�; ut�bbi m� a steampunk tal�n kem�nyvonalasnak nevezhet� ir�nyzat�t k�pviseli, ahol a steam sz� szerint a g�zg�pekre utal, a viktori�nus technika (gyakran sohasem l�tezett) csod�ira, a punk pedig a huszadik sz�zad v�g�nek depresszi�s, agressz�v hangulat�t vet�ti vissza egy sz�z �vvel ezel�tti t�rsadalomra. Jeter eset�ben a defin�ci�t nem kell ennyire sz� szerint �rteni: � m�r 1979-ben a viktori�nus kor �s a fantasy, valamint a sci-fi �tv�z�s�t tartotta a k�vetkez� nagy durran�snak.

A steampunk v�g�l nem aratott igaz�n �t�t� sikert; m�vel�i, b�r sz�mos kiemelked� reg�nyt �rtak a m�fajban, sosem voltak k�pesek nagy t�megeket megmozgatni v�laszt�kos �s t�rt�nelmileg kidolgozott, �m n�hol sz�nd�kosan torz�tott kalandreg�nyeikkel. A steampunk a f�ldi t�rt�nelem apr�, �rnyalatnyi (val�s �s kital�lt) r�szletei ir�nt fog�kony, ig�nyes olvas�k�z�ns�g r�tegm�faja maradt.

Az 1983-ban megjelent Anubisz kapui is a steampunk c�mk�vel illetett reg�nyek k�z� tartozik. Hab�r tizennyolc �vvel ezel�tt sz�letett, mind a mai napig alapm�nek tartj�k: egyedi �tv�zete a H.G. Wells-i tudom�nyos-fantasztikumnak, a t�rt�nelmi kalandreg�nynek, Charles Dickens Angli�j�nak �s a korai g�tikus horror-irodalomnak.

A t�rt�net szerint egy k�l�nc milliomos k�l�nleges felfedez�st tesz �s h�seit egy fantasztikus id�utaz�ssal 1810-be r�p�ti vissza, Samuel Taylor Coleridge �s Gy�rgy kir�ly Angli�j�ba. Az alap�tlet m�r �nmag�ban is �g�retes, b�r klasszikus buktat�t rejt mag�ban — az id�utaz�s paradoxon�t —, melyet Powers kifinomult, eleg�ns �s apr�l�kos mozdulatokkal ker�l el, s �gy reg�nye egyike a fantasztikus irodalom legjobban siker�lt id�utaz�sainak. Dickensi sz�nekkel festi meg London alvil�g�t �s arisztokr�ci�j�t, bemutatja a nyugat-eur�pai megsz�ll�s alatt senyved� Egyiptom politikai v�ls�g�t, a korabeli feljegyz�sek, napl�k �s �js�gh�rek alapj�n tov�bbgondolja az akkori farkasember-hiszt�ri�t, a szabadk�m�ves p�holyok t�rt�net�t �s felid�zi az �kori Egyiptom sz�vev�nyes mitol�gi�j�t.

A kor t�rsadalmi �s kultur�lis jellemz�inek be�p�t�se, t�bb m�faj sikeres �s tartalmas �tv�z�se �s a rengeteg apr� sz�lon fut� t�rt�net �sszeolvaszt�sa egyetlen, tal�l� csattan�v� — ezek a steampunk n�ven elh�res�lt m�faj „v�djegyei”. Az Anubisz kapui azonban �gy lett a steampunk egyik klasszikus darabja, hogy szak�tott ezekkel a hagyom�nyokkal. Kezdetben, m�g a reg�ny meg�r�sa el�tt Powers, Jeter �s Blaylock t�z k�tetre sz�l� szerz�d�st �rt al� a Corgi k�nyvkiad�val — a legend�s Arthur kir�lyr�l sz�l� k�nyveket v�rtak t�l�k: Arthur a sz�z�ves h�bor�ban, Arthur a m�sodik vil�gh�bor�ban, Arthur az ipari forradalom kor�ban... A sorozat azonban sosem k�sz�lt el, mert a kiad� 1975-ben letett a tervr�l. Powers k�t Arthur-�tlet�b�l, az 1750-ben �s az 1810-ben j�tsz�d� elemekb�l gy�rta �ssze az Anubisz kapui-t — kihagyta Arthurt, Merlint, kieg�sz�tette a megmaradt t�red�keket �s egy �j, egyedi st�lus� reg�nyt hozott l�tre.

Az Anubisz kapui sci-fi k�r�kben ismertt� �s kedveltt� tette Tim Powerst, s k�t �vvel k�s�bb borzongat� poszt-apokaliptikus v�zi�ja, a Dinner at Deviant's Palace is megkapta a neki kij�r� elismer�st. Ebben az id�szakban sokan Philip K. Dick hat�s�t v�lt�k f�lfedezni m�veiben, k�l�n�sen a sz�rrealit�s ir�nti vonz�d�s�ban, melyet az ut�lag Fault Lines n�vre keresztelt sorozat�ban �rz�dik legink�bb. Ennek a sorozatnak az els� darabja a Last Call, amely 1993-ban elnyerte a World Fantasy-d�jat.

�rdekes elem Powers k�nyveiben egy gyakran visszat�r� alak, az Anubisz kapui-ban is felbukkan�, m�sutt csak emlegetett William Ashbless k�lt�. �ll�t�lag 1785-ben sz�letett �s 1846-ban halt meg — sz�rnyen torzult test� nyomor�k volt, aki helyhez k�t�tt �letm�dot �lt —; az 1800-as �vek els� �vtized�ben �rkezett Angli�ba, de a jelek szerint m�g az 1970-es �vekben is publik�lt a Cal State Fullerton irodalmi foly�irat�ban; kiterjedt levelez�st folytatott, s�t, kiv�l� szak�cs volt, akinek receptjeit m�g napjainkban is kiadj�k. Ashbless term�szetesen Powers �s Blaylock agysz�lem�nye; az�rt tal�lt�k ki, mert a hetvenes �vekben az egyetemi lapok a felforgat� t�m�kt�l f�lve nem sz�vesen publik�lt�k di�kok verseit. Ashbless az�ta szinte minden Powers k�nyvben szerepelt, valamint felt�nik Blaylock Digging Leviathan c�m� k�nyv�ben, �s Steven Brust �s Emma Bull Freedom & Necessity c�m� reg�ny�ben is. Legnagyobb szerephez m�gis az Anubisz kapui-ban jut, itt der�l f�ny fontosabb �letrajzi adataira. Az az�ta alakult International William Ashbless Society �l-elemz�seket k�z�l k�lt�szet�r�l �s az �n. t�vid�ki k�lt�kre (Wordsworth, Coleridge) tett hat�s�r�l. Persze akadtak olyan szerencs�tlenek, akik komolyan vett�k Ashblesst �s mindent megtettek, hogy f�lkutass�k nyomait.

Tim Powers, James P. Blaylock, K.W. Jeter �s Philip K. Dick egyedi munk�ss�ga a hetvenes-nyolcvanas �vek sci-fi �r�inak eg�sz nemzed�k�re volt nagy hat�ssal, az „aranykor” ut�ni �j gener�ci� �tt�r�i k�z�l ezid�ig m�gis csak Dick m�veit ismerhette meg a magyar olvas� (illetve elsz�rtan Jeter egy-k�t reg�ny�t). Noha Dick k�ts�gk�v�l megker�lhetetlen alak, itt az ideje, hogy alkot�i k�r�nek egy m�sik tehets�ges tagj�val is megismerkedj�nk — rem�lj�k, kiad�ink is �gy akarj�k majd.

herbie

Az Anubisz kapui k�t k�tetben, 2001/2002-ben jelent meg a Szukits-Valhalla kiad�n�l, Juh�sz Viktor ford�t�s�ban.