endlessdothu

Peter S. Beagle

David Brin �s
az Uplift-saga

Orson Scott Card �s
az Alvin Maker-ciklus

Mervyn Peake �s a Gormenghast-tril�gia

1957-ben sz�letett az Egyes�lt �llamokban, Palo Alt�ban. Korai �n�ll�sod�si t�rekv�seib�l kifoly�lag nem j�rt egyetemre, hanem... de hadd �lljon itt a hivatalos �letrajz els� n�h�ny sora, hiszen ide illik: Tad Williamsnek t�bb �ll�sa volt, mint amennyit egy norm�lis ember bevallhatna — �nekelt egy�ttesben, �rult cip�t, vezetett egy p�nzint�zetet, volt �js�gkihord�, �s tervezett katonai k�zik�nyveket, hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk. Mindemellett t�z �ven �t volt m�sorvezet� egy h�rr�di�ban, dolgozott sz�nh�zban �s telev�zi�ban, tan�tott �ltal�nos �s k�z�piskol�ban, �s egy nagy sz�m�t�stechnikai v�llalatn�l belek�stolt a multim�di�ba is. Els� k�nyve, a Tailchaser's Song c�m� fantasy 1985-ben jelent meg. F�h�se egy macska, az � szemsz�g�b�l l�tjuk az eg�sz t�rt�netet. A kedvez� fogadtat�s kapcs�n Williams a kiad�ja (a DAW) biztat�s�ra f�lretette science-fictionnel kapcsolatos elk�pzel�seit, �s belev�gott egy nagyobb l�legzet� fantasy reg�nybe.

Ebb�l a nekifut�sb�l sz�letett meg els� rettenetesen hossz� ciklusa, a Memory, Sorrow and Thorn. (A ciklus c�me el�g nehezen ford�that� le — a Szukits kiad� gondoz�sban megjelent Legend�k antol�gi�ban szerepl� A f�jdalom t�visei c�m egy f�lre�rt�s eredm�nye, ugyanis a h�rom sz� a t�rt�net k�z�ppontj�ban �ll� h�rom kard neve, teh�t k�r�lbel�l Eml�kez�s, B�nat �s T�ske lenne.) A reg�nyfolyam alapvet�en tril�gi�nak k�sz�lt, egyes c�mei: The Dragonbone Chair (A s�rk�nycsont tr�n, 1988), The Stone of Farewell (A b�cs� k�ve, 1990) �s To Green Angel Tower (az egyszer�s�g kedv��rt A z�ld angyal tornya, 1993), azonban az utols� k�tet olyan hossz�ra sikeredett, hogy alig f�rt el a kem�nyfedeles kiad�sban, �s a puhafedeles kiad�sokban k�t k�tetre is bontott�k. A puhafadeles sorozat teljes terjedelme egy�bk�nt k�r�lbel�l 3400 oldal.

A ciklus bevallottan tolkieni ihlet�s� — mi t�bb, a szerz� m�r a Tailchaser's Song kapcs�n is utalt bizonyos sz�nd�kos �thall�sokra. Williams azonban kor�ntsem egy �jabb Tolkien-epigon: annak ellen�re, hogy felhaszn�lja az �n. „high fantasy” k�telez� elemeit, eredeti m�don �s j� �zl�ssel teszi azt, �s tal�n nem oktalan mer�szs�g kijelenteni r�la, hogy az emberi l�lek s�t�tebb aspektusainak �br�zol�s�ban t�l is tesz p�ldak�p�n. � maga �gy fogalmaz A z�ld angyal tornya kapcs�n: „�gy v�lem, a reg�ny �zenete... kicsit lehangol�: az �let igazs�gtalan is lehet; amikor padl�ra ker�l�nk, nem tehet�nk m�st, mint hogy fel�llunk. A gy�l�let �s a bossz� v�gs� soron haszontalan, �m a gy�l�letnek �s a bossz�v�gynak val� ellen�ll�s sem jelenti azt, hogy minden j�ra fordul. (A tril�gi�ban meg�lt j� emberek list�ja egy eg�sz oldalt megt�ltene.)” A tril�gia elh�z�d� �r�sa k�zben, 1992-ben jelent meg a Child of an Ancient City (Egy �si v�ros gyermeke) c�m�, Nina Kiriki Hoffmannal k�z�sen �rt m�ve — egy k�zel-keleti t�rt�net, mely a szerz� szerint legink�bb a t�rt�netmond�sr�l sz�l — puhak�t�sben mind�ssze 112 oldalon.

1993-ban jelent meg Caliban's Hour (Kalib�n �r�ja) c�m� �n�ll� reg�nye, mely Shakespeare A vihar c�m� trag�di�j�nak egyik mell�kszerepl�je k�r� �p�l. Williams fontos m�v�nek tartja, �m ennek ellen�re nem hozott komoly sikert.

1996 lett a m�sik monument�lis ciklus, az Otherland (M�svil�g) bemutatkoz�s�nak �ve. Williams saj�t bevall�sa szerint tanult a Memory, Sorrow and Thorn �r�sa k�zben elk�vetett hib�j�b�l, �s eleve n�gy k�tetesre tervezte a reg�nyfolyamot. Az egyes k�tetek: City of Golden Shadow (Az arany �rny�k v�rosa, 1996), River of Blue Fire (A k�k t�z foly�ja, 1998), Mountain of Black Glass (A fekete �veghegy, 1999) �s a Sea of Silver Light (Az ez�st f�ny tengere, 2001). A ciklus terjedelme puhak�t�sben t�bb, mint 3900 oldal. Cs�b�t� lenne azt mondani, hogy ez Williams nagy science-fiction ciklusa, �m ez csak r�szben fedn� a val�s�got. A szerz� saj�t, az SF �s az F hat�rain �t szabadon ide-oda v�ndorl� kedvenceire — Bradbury, Sturgeon, Le Guin, Zelazny, Leiber, Moorcock — hivatkozva �ll�tja, hogy sohasem tartotta mag�t kiz�r�lag fantasy �r�nak, s a M�svil�g sorozat �kes p�ld�ja annak, hogyan lehet �tv�zni az ig�nyes science-fictiont az ig�nyes fantasyval. A t�rt�net val�s�gos sz�la a k�zeli j�v�ben, f�dlrajzilag f�leg D�l-Afrik�ban j�tsz�dik, �m legal�bb ilyen fontos, ha nem fontosabb a virtu�lis sz�l, mely term�szet�b�l fakad�lag teljesen szabadon v�ltogatja a helysz�neket �s korokat. A k�zelj�v� �br�zol�sa rendk�v�l hitelesen t�rt�nik — nincs space fantasy-be ill� elrugaszkod�s a lehet�s�gekt�l, mi t�bb, a virtualit�s felv�zol�sa ter�n m�g William Gibsonn�l is szer�nyebb a szerz�, �gy hardver, mint szoftver tekintet�ben. Szinte m�r rutinszer�en, kikapcsol�d�sk�nt a nagy ciklusba �gyazva, 1998-ban jelent meg Mirror World (T�k�rvil�g) c�m� illusztr�lt science-fiction reg�ny — amit azonban Williams „csak” szerkesztett, mindenesetre a bibliogr�fi�k az � neve alatt jegyzik. 2001 �s 2003 k�z�tt Williams �rdekes k�s�rletet v�gzett az interneten: a shadowmarch.com c�men l�trehozott oldalon egyfajta interakt�v reg�ny�r�sba kezdett egy meg nem filmes�tett sorozat-�tlet�b�l kiindulva. A k�s�rlet eredm�nyek�nt sz�letett reg�ny elm�letileg 2003—2004-ben jelenik meg. Az viszont m�r biztos, hogy 2003-ban mintegy 700 oldalon megjelent a The War of the Flowers (A vir�gok h�bor�ja) c�m� reg�nye, mely napjaink Kaliforni�j�ban �s egy p�rhuzamos t�nd�rvil�gban j�tsz�d� fantasy. Tad Williams-t a l�tszat ellen�re nem grafom�ni�ja emeli ki az SF/F t�m�j�ban tev�kenyked� tucat�r�k k�z�l. Rendk�v�li �rz�kkel �br�zolja jellemeit, hihetetlen a t�bbsz�l�s�g ir�nti �rz�ke s az a „szaktud�s”, amivel t�rt�neteinek rengeteg fonal�t egybesz�vi, �s bizonyos szempontb�l legnagyobb gyenges�ge — b�besz�d�s�ge — is ink�bb er�ny�re v�lik, ugyanis nem besz�l feleslegesen: ha r�szletesen �s hosszasan kit�r valamilyen apr� r�szletre, akkor annak jelent�se �s jelent�s�ge van a t�rt�net szempontj�b�l. Mindazon�ltal nyilv�n sok olvas�t elriasztott t�le a nagy ciklusok iszonyatos terjedelme. Reg�nyei mellett viszonylag kev�s r�videbb �r�st publik�lt, t�bbek k�z�tt a Weird Tales magazinban, illetve antol�gi�kban, p�ld�ul a Robert Silverberg szerkesztette Legend�k-ban, vagy Neil Gaiman �s Edward E. Kramer Sandman: Book of Dreams-�ben. Magyarul a m�r eml�tett Legend�k antol�gi�ban jelent meg Az �g� ember c�m� kisreg�nye, illetve a D�in kiad� kezdte el a M�svil�g ciklus kiad�s�t — inform�ci�im szerint a sorozat teljes eg�sz�ben meg fog jelenni magyarul, ami az�rt is nagyon j� lenne, mert a ford�t�st a Stephen King ford�t�jak�nt m�lt�n elismert Bihari Gy�rgy jegyzi.

Forr�sok:
www.tadwilliams.com
www.shadowmarch.com
www.isfdb.org
(�s linkjeik)

B�ka