endlessdothu

Clive Barker

Korb�cs

Arthur C. Clarke

A v�ros �s a csillagok

G�sp�r Andr�s

Ki�lts farkast

Otfried Preussler:

Krabat a Fekete
Malomban

Clive Barker:
KORB�CS

(A retro rovatba k�sz�l� cikkek c�lja az, hogy olyan nem �ppen friss k�nyvekre h�vjuk fel (ism�t) a figyelmet, amelyekr�l �gy gondoljuk, �rdemes �vek m�lva is foglalkozni vel�k. Ebb�l a szempontb�l a Korb�cs k�l�n�sen h�l�s v�laszt�s, �gy t�nik, ismerets�gi k�r�mben p�ld�ul szinte mindenki olvasta tizenvalah�ny �ves kor�ban, aki pedig elolvasta, arra olyan m�ly benyom�st gyakorolt, amivel tal�n csak az Alfa holdb�zis �ll�t�lag legend�s epiz�djai �ltal okozott trauma versenghet. A retro rovatnak h�la most teh�t �jraolvastam, �s ezt mindenkinek csak aj�nlani tudom, aki a tin�dzserkor hom�ly�b�l �gy eml�kszik, hogy tudja, mir�l sz�l ez a k�nyv. Att�l tartok, k�ptelen leszek szabadulni a review sor�n az �sszehasonl�t�s k�nyszer�t�l, de �pp ett�l volt �ri�si �lm�ny sz�momra az �jraolvas�s.

Mi�rt a Korb�cs? Vid�ki l�nyszob�mb�l nagyon kev�s k�nyvet hoztam magammal. Ez a k�nyv egyike annak a kb. h�rom darabnak, ami velem k�lt�z�tt, gondoltam, ez m�r �nmag�ban is sokat elmond r�la. B�r a pontos t�rt�netr�l csak elmos�dott �s hi�nyos eml�keim voltak, a fejemben valahogy mindig valami s�lyos, �mulatba �s zavarba ejt�, iszony�an hat�sos k�nyvk�nt maradt meg. [�s ott volt ugye az ektoplazmaszex: k�v�ncsi voltam, t�nyleg olyan durva-e, mint ahogy eml�keztem.] Els�re az eg�szet folyamatos �mul� borzong�ssal olvastam v�gig, hajsz�lpontosan a v�rt reakci�kat produk�lva: undorodtam, rettegtem, sz�rny�lk�dtem, teremteni akartam �s el voltam var�zsolva — szerencs�re mit sem tudtam a k�l�nb�z� kateg�ri�kr�l, mint a horror meg a fantasy, ez�rt teljesen felk�sz�tetlen�l, el��t�letekt�l mentesen v�gtam bele, �s milyen j� volt �gy! Ak�r nagyot is bukhattam volna azzal, hogy �jraolvasom, de �r�mmel jelentem, a Korb�cs m�g mindig j� k�nyv. Csak t�bb mint t�z �v ut�n m�shogy j�, mint el�sz�r. Mostanra r�szben elt�nt vagy m�rs�kl�d�tt az �rzelmi hat�s, amit r�m gyakorolt, viszont cser�be olyan dolgokat is �rt�kelni tudtam, amiket tizenn�gy �vesen a nagy h�tborzong�sban �szre sem vettem. Most k�t Korb�cs �l a fejemben, �s �r�l�k, hogy mindk�t �lm�ny megvan.)

Clive Barker k�ts�gtelen�l a modern horror egyik nagy alkot�ja. Gyomorforgat� �s zseni�lis munk�ss�ga miatt meg�rdemelne m�r egy portr�t is itt az endlessen, most azonban csak m�sodik reg�ny�r�l lesz sz�. A Korb�cs eredetileg Weaveworld (Sz�ttesf�ld) c�men jelent meg 1987-ben; 1988-ban World Fantasy D�jra jel�lt�k, a magyar kiad�s 1990-ben l�tott napvil�got a Maecenasn�l, majd 2001-ben kem�nyfedeles v�ltozatban a Szukitsn�l (az els� magyar kiad�sr�l k�s�bb). A t�rt�net di�h�jban arr�l sz�l, hogyan pr�b�lja egy liverpooli hivatalnok, Cal �s egy r�szben ember, r�szben l�t�l�ny keramikusm�v�sz, Suzanna megmenteni Sz�ttesf�ldet, a F�g�t, vagyis a sz�nyeget, ahov� a var�zshatalommal b�r� l�t�l�nyek elrejt�ztek az emberek �s az �ket fenyeget� egy�b vesz�lyek el�l. Egy nap Cal v�letlen�l megpillantja az alv� F�g�t, s ezzel �hatatlanul belekeveredik a t�rt�netbe, Suzann�nak pedig haldokl� nagyanyja hagyja �r�k�l a sz�ttes �rz�s�nek h�l�tlan feladat�t. Nincs k�nny� dolguk: nem el�g, hogy maguk a l�t�l�nyek sem tudj�k eld�nteni, mi a teend�, a F�g�b�l sz�m�z�tt var�zsl�n�, Immacolata �s csatl�sa, Shadwell, a keresked�, k�s�bb a rend�rs�g, s legv�g�l az �ntudat�ra �bresztett Korb�cs el�l is menteni kell Sz�ttesf�ldet.

Ha kategoriz�lni kell, a Korb�csot �ltal�ban a horror fantasy skatuly�ba szok�s sorolni. A dolog fantasy r�sze term�szetesen az, hogy l�tezik var�zslat, a l�t�l�nyek mindegyike k�pes kisebb-nagyobb b�b�jokra, �s vannak olyanok, akik az old�szer, e hatalmas er� seg�ts�g�vel k�l�nleges tetteket is v�gre tudnak hajtani. Ez a k�nyv azonban nem karddal hadon�sz�, t�zgoly�t hajig�l� fantasy, hiszen a l�t�l�nyek nem alternat�v k�z�pkorban ragadt archaiz�l� var�zsteremtm�nyek, hanem egykor k�zt�nk �ltek, csak jobb id�kre v�rva alszanak a sz�nyegben. A Barker-f�le trutym�kol�s horrorr�l j�r�szt Immacolata �s halott k�s�rtetn�v�rei, Magdalena �s a Banya, k�s�bb pedig a Korb�cs puszt�t� �r�lete gondoskodik. Aki nem b�rja, ha a f�h�s�knek balt�val kell sz�ttrancs�rozniuk saj�t torz ektoplazma-gyermekeiket, melyek egy k�s�rtettel folytatott er�szakos (�s szint�n r�szletesen le�rt) k�z�s�l�s gy�m�lcsei, az ne olvassa el a k�nyvet. �s egy�ltal�n ne olvasson Barkert, legfeljebb az Abaratot. A Korb�csban a szluttyog�s r�szeken k�v�l is nagyon hangs�lyos szerepet kap a szexualit�s, Barker saj�t maga mondta a k�nyvr�l, hogy tudatos �r�i sz�nd�k vez�relte, amikor szexet vitt Csodaorsz�gba. A l�t�l�nyek ennek megfelel�en nemcsak szellentenek �s b�f�gnek, hanem bizony (a ford�t�s hangulatgyilkos �s sajnos gyakran haszn�lt kifejez�s�vel �lve) k�z�s�lnek is.

A magyar kiad�s bor�t�ja �nmag�ban elmegy, de a reg�ny ismeret�ben nem egy siker�lt darab: a horror fantasy meghat�roz�sb�l egy�rtelm�en a horrort emelte ki, az eredeti c�m helyett a hat�sosabb — �s gondolom eladhat�bb — Korb�csra keresztelt�k �t a k�nyvet, a bor�t�n pedig egy sokszarv� koponya lebeg, a h�tt�rben vill�mok. Ez ut�bbiak t�nyleg szerepelnek a k�nyvben, a szarvas kopony�t azonban nem tudom hova tenni. Noha az els� kiad�s bor�t�j�n az is olvashat�, hogy egy World Fantasy D�jjal kit�ntetett reg�nyt tartunk a kez�nkben, ha j�l tudom, val�j�ban „csak” nevezt�k 1988-ban. B�r a bor�t�n l�v� jelmondat — „Amit elk�pzelt�nk, arr�l soha nem szabad lemondani” — �nmag�ban j�l hangzik, angolul egy kicsit m�s volt: That which can be imagined need never be lost, vagyis k�r�lbel�li ford�t�sban: amit el tudunk k�pzelni, azt sosem vesz�thetj�k el. A k�l�nbs�g t�nyleg csak �rnyalatnyi, �s nem mondhatn�m, hogy l�nyegesen f�lreviszi a magyar olvas�t, de egy-k�t l�p�ssel t�volabb van az eredeti �rtelemt�l. Egy m�sik apr� torz�t�s a F�ga megnevez�s: az angol fugue sz� egyik jelent�se val�ban a zenei �rtelemben vett f�ga, de ezen k�v�l megv�ltozott tudat�llapotot, �lomszer� l�tet is jelent, amelyben az ember tudat�ban van a tetteinek, de k�s�bb esetleg nem eml�kszik r�juk: ennek ismeret�ben m�r egy kicsit �rthet�bb, mi�rt h�vj�k F�g�nak is a sz�ttes vil�g�t.

B�r oldalakat lehetne m�g �rni arr�l, hogyan jelenik meg a k�nyvben a sz�z, az anya/kurva �s a szipirty� h�rmas aspektusa; elemezni lehetne azt, hogy csak n�k (Immacolata �s Suzanna) k�pesek ir�ny�tani az old�szert (angolul menstruum); boncolgatni Suzanna �s az egyre �r�ltebb rend�rfel�gyel� freudi szimb�lumokkal terhes lelki p�rharc�t vagy a bukott/�ntudatra �bredt/�nmag�t elfeled� �s sivatagban elvesz�t�, majd egy t�k�rben/�nmag�ban megtal�l� angyal jelent�s�g�t, s�t ak�r egy b�nbees�s/mennyb�l val� kitasz�t�s-sztori is belel�that� a t�rt�netbe, f�l�, hogy a t�lzott elemz�s az els� olvas�s �lm�ny�nek rov�s�ra menne. Legfeljebb az�rt �rdemes felvetni ezeket a k�rd�seket, hogy l�that� legyen: a Korb�cs mind „�szt�n�sen”, mind „analitikusan” olvasva remek k�nyv. Aki r�gen olvasta, annak az�rt �rdemes �jra el�venni, aki pedig m�g egyszer sem, annak �pp ideje.

diane

Linkek:

A Korb�csr�l: www.clivebarker.info/weavebarker.html
Clive Barkerr�l: www.clivebarker.info �s www.clivebarker.com

K�preg�ny a Korb�cs alapj�n (k�sz�tette Mark Kis-Szabo):
www.sevendragons.org/artists/mark-kisszabo/weaveworld.htm

R�vid ismertet� a Korb�csr�l az rpg.hu-n.