endlessdothu

Peter S. Beagle

David Brin �s
az Uplift-saga

Orson Scott Card �s
az Alvin Maker-ciklus

Mervyn Peake �s a Gormenghast-tril�gia

Barry Gifford

�ttekint�s di�h�jban, kiragadott p�ld�kkal

Kinek mi jut esz�be, ha azt mondom, Lost Highway? Vagy azt, hogy Wild at Heart, azaz Veszett a vil�g? Akinek semmi, az �rja fel ezt a k�t filmc�met (bezony, filmekr�l van sz�) a kik�lcs�nzend� dvd-k list�j�ra, �s p�tolja a mulaszt�s�t. H�tf�n (valamelyik h�tf�n) kik�rdezem. Akinek David Lynch ugrik be, az m�r elfogadhat�, n�gyes. Angelo Badalamentivel, illetve sz�n�szek nev�vel egy�tt �t�s. �s akinek esz�be jut Barry Gifford is, az csillagos �t�s. Na j�, abbahagyom az oszt�lyoz�sdit, mert engem is ideges�t.

Viszont az k�rd�ses maradt, ki is az a Barry Gifford (merthogy r�la lesz sz�, gyorsportr� jelleggel). L�ssuk. El�sz�r is el kell �ruljam, mi k�ze Giffordnak a bevezet�ben eml�tett k�t kult-filmhez: a d�jnyertes Wild at Heart az � azonos c�m� reg�ny�b�l k�sz�lt, a Lost Highwayt pedig egy�tt �rta Lynch-csel. Nem rossz fel�t�s, ugye? M�r persze ha az ember szereti a Lynch-re �s alkot�t�rsaira szerintem jellemz� intenz�v, sz�rrealista, �m ugyanakkor nagyon is realista, hull�mokban v�gletesen nyers illetve megind�t�an naiv �s romantikus vil�got, ami bonyolults�ga, kifejtetlen�l hagyott sz�lai, szimb�lumai �s abszurdit�sa miatt v�gs� soron m�r-m�r ink�bb egyszer�nek l�tszik. V�lem�nyem szerint valami ilyesmit �r Gifford is. Novell�ban, kisreg�nyben, forgat�k�nyvben, reg�nyben, versben. �s essz�kben, tanulm�nyokban is, igaz, ott kicsit m�shogy. Ott m�sok ilyen jelleg� alkot�sait veszi sorra, elemzi, komment�lja: kedvenc filmjeit, f�leg a noir kateg�ri�b�l, kedvenc reg�nyeit... �s �gy tov�bb. (V�gs� soron a vil�g, amiben �l�nk, az is ilyesmi alkot�s, nem?)

Persze nem �gy kell elk�pzelni, hogy minden �r�sa ilyen, hogy mindegyikben benne van mindaz, amit az el�bb �n belezs�foltam egy mondatba. R�videbb m�vei — mint amilyeneket p�ld�ul az American Falls c. gy�jtem�nyben tal�lunk — terjedelm�k miatt �ltal�ban csak egy aspektussal foglalkoznak: abszurd kezdet- �s v�gn�lk�lis�gben lebegnek, vagy megbonthatatlan kis eg�szet alkotnak, vadak vagy romantikusak. Az egyens�ly azonban megmarad: ha t�volr�l szeml�lj�k a f�ggetlen t�rt�netekb�l �ssze�ll� k�pet, kedv�nk t�mad — nekem legal�bbis t�madt — be�lni egy �tsz�li bisztr�ba, rendelni egy �tkozottul j� k�v�t, enni egy ut�nozhatatlan csereszny�s pit�t, azt�n megh�z�dni valahol, ahov� tal�n nem �r el a giffordi elt�velyedettek keze. Mert bizony, a Gifford �ltal jegyzett alakok t�bbs�ge akarva-akaratlan az �rnyak k�zt mozog, �s nem igaz�n tudja, merre tart, s�t, n�ha azt sem, honn�t j�tt — �s mindez sok f�jdalomhoz vezet. Akad ugyan olyan is, aki nagyon is tiszt�ban van a c�ljaival, �s kereszt�lv�g t�z�n-v�zen, hogy el�rje �ket (mint p�ld�ul a The Lonely and the Lost c. kisreg�ny egyik f�h�se, Torch Martin, aki mindenre k�pes, hogy 1. visszafizesse ad�ss�g�t egy n�la is nagyobb gengszternek, 2. megtarthassa a szeret�j�t, aki egy politikai nagykutya idegileg labilis fi�nak feles�ge — csak hogy konkr�t p�ld�t is eml�tsek v�gre). Azonban ebben a vil�gban a c�ltudatoss�gnak is kem�ny a b�jtje. Nem tudom, lej�tt-e, de a k�v�s-pit�s referencia a Twin Peaks-re utalt, pedig abban nem volt benne Gifford keze. De ak�r benne is lehetett volna.

Gifford 1946-ban sz�letett, Chicag�ban, mostan�ban pedig a San Francisco-i �b�l k�zel�ben �l. M�vei eddig m�r legal�bb 23 nyelven jelentek meg, �s mindenf�le d�jat is nyert, mind otthon, azaz az �llamokban, mind k�lf�ld�n, pl. Olaszorsz�gban, ahol Night People c. k�nyv�vel elnyerte a Premio Brancatit.

A Night People egy�bk�nt nagyon �rdekesen hat az American Falls ut�n, amiben a fennebb m�r eml�tett The Lonely and the Lost kisreg�ny az utols� �r�s. Ez m�r nem novell�sk�tet — �s m�gis az. N�gy nagy egys�gb�l �ll, amik ugyan szervesen �sszefon�dnak, �s jobb�ra id�rendben t�rulnak el�nk, de m�gsem folytat�sai egym�snak. Ink�bb testv�rek, mint a kisujj a gy�r�sujjnak, p�ld�ul. De — hogy tov�bbvigyem a hasonlatot — a n�gy egys�g is sok, apr�, szerintem �nmag�ban is kompakt elemb�l �ll �ssze, valahogy �gy, ahogy az ujjak az ujjpercekb�l. Gifford a short story (magyarul novella), az �t�t�en �letszag� p�rbesz�dek, a r�vid, er�s, �ltal�ban sokkol� k�pek �s a s�t�t t�nusok mestere. De nem �ll meg itt a tudom�nya. K�pes �gy kompon�lni, kicsiben �s nagyban egyar�nt, hogy dac�ra minden sz�rrealit�snak — a kiss� tal�n t�l szimbolikus neveknek, az imitt-amott Tarantin�t is megsz�gyen�t� nyersess�gnek, a der�lt �gb�l vill�mcsap�snak (ezt nem magyar�zom meg) stb. — az ember hisz neki. Tal�n jobban is, mint a val�s�got f�nyk�pszer�en visszaad� realizmusnak. A kell� mennyis�gben, finoman adagolt t�lz�s pont elegend� ahhoz, hogy �t�ss�n az ember h�rad�kon edzett k�z�ny�n, �s energiaf�l�sleg�t a falak led�nt�s�n�l leadva a marad�k „igazit” bejuttassa a fej�nkbe. Hogy ez mit takar? Ha m�st nem, h�t egy kev�s keserny�s fekete humort. Gifford n�ha csak ennyit akar. A Night People azonban p�ld�ul j�val t�bbet ad: emberi k�pet az amerikai „m�ly” D�l �let�r�l �s legs�lyosabb probl�m�ir�l, a l�lekpr�b�l� szeg�nys�gr�l, szexu�lis, faji �s vall�si konfliktusokr�l.

Amikor elkezdtem �rni ezt a cikket, azt terveztem, hogy a k�vetkez� alc�met adom neki: „Ilyen lenne a fekete-m�gikus realizmus?” Meggondoltam magam, de csak f�lig — ez�rt ker�lt ide, k�l�n bekezd�sbe a k�rd�s. Mi�rt? Az�rt, mert az eddig elhangzottak alapj�n m�r rem�lhet�leg egyetlen olvas� sem asszoci�l majd se hat�rozott dark fantasy-re, se m�s hasonl�ra. Barry Gifford nem ilyet �r. Kicsit sem fantasy. Jobb�ra kategoriz�lhatatlan finoms�ggal haszn�lja a sz�rrealista eszk�z�ket, ugyanakkor m�gsem �ll borzaszt�an t�vol a m�gikus realizmus c�mk�vel ell�tott m�vekt�l (ld. pl. Marquez egyes reg�nyei). Csak n�la m�g �szrev�tlenebb a var�zs, m�g jobban megb�jik a v�letlenek �s a fura egybees�sek �lc�ja m�g�tt. �s feket�bb is. Kevesebb benne a sz�n, ha az �rz�s nem is. Ett�l persze nem lesz se jobb, se rosszabb. Vagy m�gis? �s ha igen, jobb vagy rosszabb? Vagy csak m�s? Azt hiszem, ezt jobb, ha mindenki maga d�nti el.

Aki kedvet kapott az ut�na-olvas�shoz, kezdheti mindj�rt a hivatalos Barry Gifford oldalon ( http://www.barrygifford.com ), ahol megtal�lhat� n�h�ny teljes novella is, �zel�t�nek, vagy eln�zhet ide, ahol egy interj� olvashat� a szerz�vel, m�ghozz� magyarul. Javallott m�g a k�nyveib�l k�sz�lt filmek megtekint�se, mint azt a bevezet�sben �rtam (Lynchen k�v�l m�sokkal is forgatott m�r!), illetve j� tudni — ez itt nem sz�nd�kos rekl�m! —, hogy az Ulpius-h�z v�letlen�l �pp most jelentette meg a Veszett a vil�g c. reg�nyt, Greskovits Endre ford�t�s�ban. Persze a legjobb az, m�r amennyiben megtehetj�k, ha elklikkel�nk az amazon.com-ig, �s szem�gyre vessz�k Gifford k�nyveinek list�j�t, hogy kiv�laszthassuk a figyelm�nket legjobban megragad�t. Nem feledni: novella, kisreg�ny, reg�ny, forgat�k�nyv, vers, essz�, kritika... Sz�les a reperto�r.

Csig�s G�bor

(aki m�r r�g az endless.hu �gyn�ke �ln�ven, de itt most kiv�telesen felfedi mag�t)